Az oktatást is befolyásolhatja a magas vízállás és az áradások.
"2024.09.15-én 17.00 órától polgármesteri jogkörömmel élve Sződliget területén elrendeltem az I. fokú árvízvédelmi készültséget. Az Önkormányzat ilyen vészhelyzetben tervszerűen cselekszik, az árvízi védekezési terv határozza meg lépéseinket" - közölte a Facebookon Juhász Béla, Sződliget polgármestere.
Az elmúlt napok heves esőzései, a Duna magas vízállása és az árvízveszély következtében a polgármester a közösségi oldalán azt írja, a hét elejétől, közepétől várható többek között az is, hogy a Pest Megyei Viktor Egyesített Szociális Intézmény lakóit az általános iskola tantermébe telepítik, az általános iskolában tanuló gyerekek számára pedig digitális oktatást rendelnek el.
Magyarországon egyelőre még nem tudni más olyan iskoláról, ahol az árvíz miatt digitális oktatást rendelhetnek el, de a határon túl számos településen készülnek az árvízre, vagy már elöntött településeken próbálják megoldani, hogy folytatódjon a tanítás.
A harmadfokú készültség miatt a szlovákiai Pozsony megyében a Magyar Iskola szerint a megye önkormányzata tanítási szünet elrendelését javasolta a középiskolák igazgatóinak a hétfői napra, szeptember 16-ára.
Alsó-Ausztriát az árvíz miatt katasztrófa súlytotta övezetté nyilvánították és figyelmeztetik a szülőket, hogy csak akkor engedjék a gyerekeiket iskolába, ha biztosak abban, hogy biztonságosan célba is fognak érni. Romániában pedig több falusi iskolát is elöntött a víz, ezért a miniszterelnök utasítására ideiglenes iskolákat állítanak fel ezeken a településeken.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
