A vezetőség nyílt levélben a nyilvánosság segítségét kéri, hogy 70 éves múltra visszatekintő emlékszoba ne szűnjön meg létezni.
„A Szabó Lőrinc-emlékszoba 1957 óta áll fenn. A Volkmann utca 8. számú házba, ahol a jelenlegi privát lakásmúzeum található, Szabó Lőrinc 1935-ben költözött. Most, a MEGSZŰNÉS határára sodródott a Szabó Lőrinc-emlékszoba. A költő unokája, Gáborjáni-Szabó Réka a tegnap közzétett nyílt levelében a nyilvánosság segítségét kéri” – olvasható a facebook posztban, amit szeptember 14-én tett közzé a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium. A nyílt levélben Gáborjáni-Szabó Réka, a költő unokája és a Szabó Lőrinc Alapítvány és Emlékszoba elnöke arra kéri az embereket, hogy segítsenek, mielőtt a privát lakásmúzeum végleg megszűnik létezni.
| Az épület történetével kapcsolatos időbeli távlatok |
|
Szabó Lőrinc 90 évvel ezelőtt költözött a Volkmann utca 9. szám alá a második kerületbe. Halála után az Emlékszobát a költő felesége Szabó Lőrincné Mikes Klára őrizgette érintetlen formájában. A feladat generációról generációra szállt és a versekből ismert Lóci után most a költő unokája őrzi a hatalmas kincsnek számító lakásmúzeumot. Eddig a már 30 éve létező, Lóci által létrehozott, Alapítvány sikeresen fenn tudta tartani az épületet, idén viszont mélyponthoz érkezett a törekvés. Gáborjáni-Szabó Réka nyílt levelében tömören megfogalmazta a fennálló problémákat:
Az alapítvány elnöke azt is leírta, hogy bár minden lehetséges irányba elindultak segítséget kérve, érdemi választ és lehetséges megoldást sehonnan sem kaptak. Jelenleg a legnagyobb segítség a pénzbeli támogatásban lelhető, amivel a tartozásokat és a számlákat ki tudnák egyenlíteni, és lehetőleg időt nyerhessenek a további mélyreható problémák megoldásával kapcsolatban. Azt is megfogalmazta, hogy nagy segítség lehet a hírrel kapcsolatos megosztás is, hiszen bárhonnan érkezhet segítség, és-vagy jó ötlet az adott helyzet megoldására.
„Elkeserítő! Felfoghatatlan, hogy egy ilyen nemzeti kincs ENNYI év után visszafordíthatatlanul megszűnjön és a 21. század sok tekintetben kétes, új értékeinek forgatagában észrevétlen eltűnjön! Kérem, ha fontos Önöknek, hogy esélyesen az iskolás koruk óta ismert és szeretett versek megszületésének a helyszíne továbbra is, talán még az Önök gyerekeik és utódjaik számára is megtekinthető legyen: segítsenek!” – kérte nyílt levele végén Gáborjáni-Szabó Réka.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
