A klinikai szakpszichológus szerint a telefon akkor is zavarhatja a gyerekeket a tanulásban, ha az az asztalon vagy a táskában van

Ugyan segíthet a telefon elzárása, de sok múlik azon, hogy az ezzel kapcsolatos törvényt hogyan alkalmazzák.

  • Rodler Lili

A szeptember 3-val életbelépett iskolai telefontilalomról szóló törvény ellene rengeteg diák, szülő és pedagógus is felszólalt, nem beszélve a Madách Imre Gimnáziumban történtekről. A történések persze tovább gyűrűztek, a tilalom kiterjedt a tanárokra és a felnőttképzésben tanulókra is. Bár a tanárok határozhatnak arról, hogy ők szeretnék, ha a diákok az óráikon használhatják az órai feladatokhoz a telefonjukat, mégis lehet nem ördögtől való lépés az okoseszközök elzárása a tanórákon, mivel a folyamatos ingerek nincsenek feltételen jó hatással a gyerekek koncentrációjára.  A témával kapcsolatban a hvg.hu Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológust kérdezte.

„Vannak kutatások, melyek azt mutatják, hogy a telefon jelenléte önmagában negatív hatással van a kognitív teljesítményre akkor is, ha nem nyúlunk hozzá, csak ott hever az asztalon” – kezdte el kifejteni a szakpszichológus. Egy átlagos kamasz nagyjából öt percenként kap értesítést a telefonján, de ha éppen nem, akkor is benne van a FOMO (Fear of Missing Out) jelensége, tehát fél attól, hogy lemarad valamiről. „Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanulni, új ismereteket elsajátítani, elmélyülni valamiben, arra van szükségünk, hogy a bennünket körülvevő információ- és ingertömegből kiválasszuk azt, amire éppen fókuszálunk, és kizárjuk az aktuálisan felesleges ingereket” – fejtette ki Jantek Gyöngyvér.

Azt is megemlítette, hogy valójában nem vagyunk képesek a multitaskingra, mivel egyszerre csak egy dologra tudunk igazán koncentrálni. Amikor ide-oda ugrál a figyelmünk akkor megszakad a kognitív folyamat és a tanulás sokkal lassabban, vagy egyáltalán meg sem történik.

Szóval igen, szerintem kifejezetten segítené a tanulást, ha nem lenne az asztalon, a zsebben, a táskában vagy a padban egy olyan eszköz, ami a legtöbb tanóránál intenzívebb ingereket kínál, és nehéz neki ellenállni

– szögezte le Jantek.

A szakpszichológussal az interjú során beszélgettek továbbá a gyerekekben jelentkező elvonási tünetek orvoslásáról, a traumáról, amit a motozások adhatnak neki, az online zaklatás esetleges visszaszorításáról és az online eszközök helyes használatáról az oktatásban. A teljes cikket a HVG360-on tudjátok elolvasni.

<### CustomHTML Visible="true" customhtml_encoded="PGRpdiBjbGFzcz0iaWZyYW1lbHktZW1iZWQiPjxkaXYgY2xhc3M9ImlmcmFtZWx5LXJlc3BvbnNpdmUiIHN0eWxlPSJwYWRkaW5nLWJvdHRvbTogNTYuMjUlOyBwYWRkaW5nLXRvcDogMTIwcHg7Ij48YSBocmVmPSJodHRwczovL2VkdWxpbmUuaHUva296b2t0YXRhcy8yMDI0MDkwOV9pc2tvbGFpX3RlbGVmb25vemFzX3N6YWJhbHlvemFzX2N1a29yYmV0ZWdfZGlha29rX3VqX3N6YWJhbHkiIGRhdGEtaWZyYW1lbHktdXJsPSIvL2lmcmFtZWx5Lm5ldC9DMnBiYU5pIj48L2E+PC9kaXY+PC9kaXY+PHNjcmlwdCBhc3luYyBzcmM9Ii8vaWZyYW1lbHkubmV0L2VtYmVkLmpzIj48L3NjcmlwdD4=" CMSCaption="

[[ Egyedi HTML ]]

" ###><### /CustomHTML ###>

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.