A klinikai szakpszichológus szerint a telefon akkor is zavarhatja a gyerekeket a tanulásban, ha az az asztalon vagy a táskában van

Ugyan segíthet a telefon elzárása, de sok múlik azon, hogy az ezzel kapcsolatos törvényt hogyan alkalmazzák.

  • Rodler Lili

A szeptember 3-val életbelépett iskolai telefontilalomról szóló törvény ellene rengeteg diák, szülő és pedagógus is felszólalt, nem beszélve a Madách Imre Gimnáziumban történtekről. A történések persze tovább gyűrűztek, a tilalom kiterjedt a tanárokra és a felnőttképzésben tanulókra is. Bár a tanárok határozhatnak arról, hogy ők szeretnék, ha a diákok az óráikon használhatják az órai feladatokhoz a telefonjukat, mégis lehet nem ördögtől való lépés az okoseszközök elzárása a tanórákon, mivel a folyamatos ingerek nincsenek feltételen jó hatással a gyerekek koncentrációjára.  A témával kapcsolatban a hvg.hu Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológust kérdezte.

„Vannak kutatások, melyek azt mutatják, hogy a telefon jelenléte önmagában negatív hatással van a kognitív teljesítményre akkor is, ha nem nyúlunk hozzá, csak ott hever az asztalon” – kezdte el kifejteni a szakpszichológus. Egy átlagos kamasz nagyjából öt percenként kap értesítést a telefonján, de ha éppen nem, akkor is benne van a FOMO (Fear of Missing Out) jelensége, tehát fél attól, hogy lemarad valamiről. „Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanulni, új ismereteket elsajátítani, elmélyülni valamiben, arra van szükségünk, hogy a bennünket körülvevő információ- és ingertömegből kiválasszuk azt, amire éppen fókuszálunk, és kizárjuk az aktuálisan felesleges ingereket” – fejtette ki Jantek Gyöngyvér.

Azt is megemlítette, hogy valójában nem vagyunk képesek a multitaskingra, mivel egyszerre csak egy dologra tudunk igazán koncentrálni. Amikor ide-oda ugrál a figyelmünk akkor megszakad a kognitív folyamat és a tanulás sokkal lassabban, vagy egyáltalán meg sem történik.

Szóval igen, szerintem kifejezetten segítené a tanulást, ha nem lenne az asztalon, a zsebben, a táskában vagy a padban egy olyan eszköz, ami a legtöbb tanóránál intenzívebb ingereket kínál, és nehéz neki ellenállni

– szögezte le Jantek.

A szakpszichológussal az interjú során beszélgettek továbbá a gyerekekben jelentkező elvonási tünetek orvoslásáról, a traumáról, amit a motozások adhatnak neki, az online zaklatás esetleges visszaszorításáról és az online eszközök helyes használatáról az oktatásban. A teljes cikket a HVG360-on tudjátok elolvasni.

<### CustomHTML Visible="true" customhtml_encoded="PGRpdiBjbGFzcz0iaWZyYW1lbHktZW1iZWQiPjxkaXYgY2xhc3M9ImlmcmFtZWx5LXJlc3BvbnNpdmUiIHN0eWxlPSJwYWRkaW5nLWJvdHRvbTogNTYuMjUlOyBwYWRkaW5nLXRvcDogMTIwcHg7Ij48YSBocmVmPSJodHRwczovL2VkdWxpbmUuaHUva296b2t0YXRhcy8yMDI0MDkwOV9pc2tvbGFpX3RlbGVmb25vemFzX3N6YWJhbHlvemFzX2N1a29yYmV0ZWdfZGlha29rX3VqX3N6YWJhbHkiIGRhdGEtaWZyYW1lbHktdXJsPSIvL2lmcmFtZWx5Lm5ldC9DMnBiYU5pIj48L2E+PC9kaXY+PC9kaXY+PHNjcmlwdCBhc3luYyBzcmM9Ii8vaWZyYW1lbHkubmV0L2VtYmVkLmpzIj48L3NjcmlwdD4=" CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.