A klinikai szakpszichológus szerint a telefon akkor is zavarhatja a gyerekeket a tanulásban, ha az az asztalon vagy a táskában van

Ugyan segíthet a telefon elzárása, de sok múlik azon, hogy az ezzel kapcsolatos törvényt hogyan alkalmazzák.

  • Rodler Lili

A szeptember 3-val életbelépett iskolai telefontilalomról szóló törvény ellene rengeteg diák, szülő és pedagógus is felszólalt, nem beszélve a Madách Imre Gimnáziumban történtekről. A történések persze tovább gyűrűztek, a tilalom kiterjedt a tanárokra és a felnőttképzésben tanulókra is. Bár a tanárok határozhatnak arról, hogy ők szeretnék, ha a diákok az óráikon használhatják az órai feladatokhoz a telefonjukat, mégis lehet nem ördögtől való lépés az okoseszközök elzárása a tanórákon, mivel a folyamatos ingerek nincsenek feltételen jó hatással a gyerekek koncentrációjára.  A témával kapcsolatban a hvg.hu Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológust kérdezte.

„Vannak kutatások, melyek azt mutatják, hogy a telefon jelenléte önmagában negatív hatással van a kognitív teljesítményre akkor is, ha nem nyúlunk hozzá, csak ott hever az asztalon” – kezdte el kifejteni a szakpszichológus. Egy átlagos kamasz nagyjából öt percenként kap értesítést a telefonján, de ha éppen nem, akkor is benne van a FOMO (Fear of Missing Out) jelensége, tehát fél attól, hogy lemarad valamiről. „Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanulni, új ismereteket elsajátítani, elmélyülni valamiben, arra van szükségünk, hogy a bennünket körülvevő információ- és ingertömegből kiválasszuk azt, amire éppen fókuszálunk, és kizárjuk az aktuálisan felesleges ingereket” – fejtette ki Jantek Gyöngyvér.

Azt is megemlítette, hogy valójában nem vagyunk képesek a multitaskingra, mivel egyszerre csak egy dologra tudunk igazán koncentrálni. Amikor ide-oda ugrál a figyelmünk akkor megszakad a kognitív folyamat és a tanulás sokkal lassabban, vagy egyáltalán meg sem történik.

Szóval igen, szerintem kifejezetten segítené a tanulást, ha nem lenne az asztalon, a zsebben, a táskában vagy a padban egy olyan eszköz, ami a legtöbb tanóránál intenzívebb ingereket kínál, és nehéz neki ellenállni

– szögezte le Jantek.

A szakpszichológussal az interjú során beszélgettek továbbá a gyerekekben jelentkező elvonási tünetek orvoslásáról, a traumáról, amit a motozások adhatnak neki, az online zaklatás esetleges visszaszorításáról és az online eszközök helyes használatáról az oktatásban. A teljes cikket a HVG360-on tudjátok elolvasni.

<### CustomHTML Visible="true" customhtml_encoded="PGRpdiBjbGFzcz0iaWZyYW1lbHktZW1iZWQiPjxkaXYgY2xhc3M9ImlmcmFtZWx5LXJlc3BvbnNpdmUiIHN0eWxlPSJwYWRkaW5nLWJvdHRvbTogNTYuMjUlOyBwYWRkaW5nLXRvcDogMTIwcHg7Ij48YSBocmVmPSJodHRwczovL2VkdWxpbmUuaHUva296b2t0YXRhcy8yMDI0MDkwOV9pc2tvbGFpX3RlbGVmb25vemFzX3N6YWJhbHlvemFzX2N1a29yYmV0ZWdfZGlha29rX3VqX3N6YWJhbHkiIGRhdGEtaWZyYW1lbHktdXJsPSIvL2lmcmFtZWx5Lm5ldC9DMnBiYU5pIj48L2E+PC9kaXY+PC9kaXY+PHNjcmlwdCBhc3luYyBzcmM9Ii8vaWZyYW1lbHkubmV0L2VtYmVkLmpzIj48L3NjcmlwdD4=" CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.