Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Közelednek a nyári hónapok, egyre valószínűbb, hogy unalmukban az okoseszközök után nyúlnak és a világhálón töltik el a szabadidejüket a gyerekek, ami a megfelelő felügyelet hiányában akár veszélyes is lehet rájuk. Kutatások szerint ugyanis a 14-25 év közötti fiatalok tanulás közben sem teszik le a telefont és még a családi programok, ebédek közben is inkább chatelnek, mintsem hogy minőségi időt töltsenek együtt a szeretteikkel, melynek olyan következményei is lehetnek, mint a figyelemzavar (ADHD), az önsértés és a szenzoros érzékenység.
"Miközben a szülők felelőssége óriási a helyzet kezelésében, sokan közülük maguk is nehezen boldogulnak az online tér szabályaival, nem ismerik az eszközöket és applikációkat, vagy éppenséggel maguk is függők. A digitális gyermekvédelem tehát a szülőkkel kezdődik" – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szerint hamarosan visszafordíthatatlan társadalmi következményei lesznek annak, ha nem indul el széleskörű párbeszéd a témában.
A szakértő szerint általános tévhit az is, hogy csak a nagyobb, 14-15 éves kor körüli gyerekeket érintheti a probléma, egyre gyakoribb ugyanis, hogy már a kisebb, 5-6. osztályos gyerekeket is fenyegetik az internethasználattal kapcsolatos veszélyek (például az online zaklatás, szexuális zaklatás), hiszen egyre fiatalabb korban kezdik el az okoseszközök és az internet használatát, erre pedig - véli a stratéga - a szülőket is megfelelően fel kell készíteni.
Jogszabályok mellett is a szülőé a legfőbb felelősség
Bizonyos országokban törvényileg is szabályozták már a 18 éven aluliak internethasználatát. Az amerikai Utah államban jövő márciustól például a 18 éven aluliak csak szülői engedéllyel regisztrálhatnak majd közösségi oldalakra, a gyerekeik fiókjaihoz pedig a regisztráció után is hozzáférhetnek majd amellett, hogy a kiskorúak Instagram, Facebook és TikTok használatát az alkalmazások 22:30 és 6:30 között automatikusan blokkolják majd. Törekvések tehát vannak arra, hogy az országok jogszabályokkal lépjenek fel a kiskorúak túlzott internethasználata ellen, valójában viszont "a szülőre hárul a feladat, hogy egyfajta szabályalkotóként, ha úgy tetszik, bíróként lépjen fel."
Úgy gondolom, hogy egyre fontosabb fogalom lesz a digitális nevelés vagy a digitális gyermekvédelem, viszont ehhez a szülők tudatos és széleskörű edukációjára is szükség van. Sokan tisztában vannak már a veszélyekkel, sokat olvasnak a témáról, aggódnak is a gyermekeikért, de fogalmuk sincs arról, milyen lépéseket tehetnének a megoldás felé
– teszi hozzá Hortobágyi Ágoston, aki éppen ezzel a céllal hozta létre Digitális Edukáció Képző Központot, illetve indította el a Digitális Szülő Kurzust. A szakember azt is hozzáteszi, különösen nagy kihívás előtt állnak azok a szülők, akiknek a gyereke szeptemberben kezdi az iskolát, hiszen az új feladatok és kötelességek miatt még több felelősség hárul majd rájuk, ebben a korban pedig már nem ritka, hogy "méregdrága mobiltelefonokkal" járnak a kisdiákok, amikre valójában nincs szükségük, ráadásul ezek az eszközök "felesleges feszültségforrást" jelentenek abban a közösségben, ahová megpróbálnak majd beilleszkedni.
Annak érdekében pedig, hogy a nyári szünetet ne telefonozással és internetezéssel töltsék, érdemes nyári táborokba íratni őket, barátokkal közös programokat, kreatív tevékenységeket szervezni és a telefonozással kapcsolatban világos szabályokat (pl: meghatározott képernyőidő) felállítani.
