Megszűnhetnek a jelek a bécsi óvodákban

Nem akarják, hogy a gyerekek olyan szimbólumokat kapjanak, amikkel nem tudnak azonosulni.

  • Székács Linda

Nem akarják, hogy a gyerekek olyan szimbólumokat kapjanak, amikkel nem tudnak azonosulni, ezért fokozatosan megszüntethetik az óvodai jeleket a bécsi óvodákban - írja a Telex a Kronen Zeitung osztrák portálra hivatkozva.

"A cél az, hogy a gyerekek ne kapjanak olyan szimbólumokat, amelyekkel nem tudnak azonosulni, illetve a később csatlakozó gyerekek ne csak az olyan megmaradt szimbólumok közül választhassanak, amelyekhez nem kötődnek pozitív asszociációk" - nyilatkozta az illetékes városi hivatal.

Az óvodai jeleket a későbbiekben újfajta címkézések válthatják fel; például vegyes formák, fényképekkel vagy egyéb ötletekkel ellátott nevek, így például elkerülhető lesz az, hogy egy gyereket gombának szólítsanak a társai.

A Merkur szerint a döntést a szülők értetlenül fogadták. Egyrészt azért, mert ezek a jelek segítenek megtalálni a gyerekeknek például az óvodai akasztójukat és a személyes tárgyaikat, másrészt pedig sokan felháborodtak azon, hogy elvehetik a gyerekektől azokat a szimbólumokat, amik a szülőknek is sokat jelentettek régen.

A szülők álláspontját képviseli Johanna Mikl-Leitner, Alsó-Ausztria néppárti (ÖVP) kormányzója is, aki szerint az óvodai jelek még egy gyereknek sem ártottak, és nem kell mindent szabályozni.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.