Tanárhiány: a tavalyi kompetenciamérésben résztvevő iskolák 77 százalékát érinti

A 2023-as kompetenciamérésben résztvevő iskolák közel egyharmadában négy vagy négynél több különböző szakos pedagógus hiányzik.

Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője nyolc hónapos küzdelem után megszerezte az Oktatási Hivataltól a 2023-as kompetenciamérés során az intézményvezetők által beküldött adatokat, amelyből kiderült, hogy a pedagógushiány a kompetenciamérésben résztvevő iskolák 77 százalékát érinti - írja a Népszava.

A képviselő ezután közösségi oldalán egy posztban részletesen ismertette a nem túl szívderítő eredményeket:

  • A kompetenciamérésben részt vevő intézményekben összesen 6043 betöltetlen pedagógus-álláshelyet jeleztek az intézményvezetők 2022-ben. (2023-ban ezt már imeg sem kérdezték a kérdőívben)
  • Országosan összesen 3851 olyan "tanár" tanít a vizsgált iskolákban, akinek nincs pedagógus végzettsége vagy szakképzettsége az általa oktatott tárgyból.
  • A pályakezdő pedagógusok száma csak 3143 volt a megkérdezett iskolákban, akik az előző két tanévben érkeztek, miközben az érintett iskolákban őszesen 119 ezer pedagógus tanított

Az adatokból kiderült, hogy a legnagyobb tanárhiány a készségtárgyak (testnevelés, rajz, ének) esetében van, hiszen az iskolák 35%-át érinti.

De jelentős a hiány természettudományos tárgyakat (iskolák 32%-a), matematikát (iskolák 30%-a) és informatikát (30%-a) oktató pedagógusokból is. Sok iskolában hiányoznak tanítók is (29%), illetve az iskolák egynegyedében nincs elég idegennyelv tanár és gyógypedagógus sem. A legkevesebb hiányzó a humán tárgyak (magyar, történelem) esetében van, ezen a szakterületen mindösszeaz iskolák 12%-ban nincs elég pedagógus.

- fejtette ki a képviselő posztjában.

Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as kompetenciamérés még a státusztörvény elfogadása és a 2024-es januári béremelés előtt készült.

 

Az Eduline-on augusztus közepén a Közszolgállás Portálon a "tanár" kifejezésre 960, a "tanítóra" 368, míg a "pedagógusra" 714 találatot kaptunk.

A természettudományos tárgyak esetében

  • 201 matematika
  • 79 fizika
  • 49 kémia
  • 35 biológia

szakos pedagógus hiányzott az oktatásból.

Arról, hogy miért nem indult zökkenőmentesen a tanév, az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.