A 2023-as kompetenciamérésben résztvevő iskolák közel egyharmadában négy vagy négynél több különböző szakos pedagógus hiányzik.
Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője nyolc hónapos küzdelem után megszerezte az Oktatási Hivataltól a 2023-as kompetenciamérés során az intézményvezetők által beküldött adatokat, amelyből kiderült, hogy a pedagógushiány a kompetenciamérésben résztvevő iskolák 77 százalékát érinti - írja a Népszava.
A képviselő ezután közösségi oldalán egy posztban részletesen ismertette a nem túl szívderítő eredményeket:
Az adatokból kiderült, hogy a legnagyobb tanárhiány a készségtárgyak (testnevelés, rajz, ének) esetében van, hiszen az iskolák 35%-át érinti.
De jelentős a hiány természettudományos tárgyakat (iskolák 32%-a), matematikát (iskolák 30%-a) és informatikát (30%-a) oktató pedagógusokból is. Sok iskolában hiányoznak tanítók is (29%), illetve az iskolák egynegyedében nincs elég idegennyelv tanár és gyógypedagógus sem. A legkevesebb hiányzó a humán tárgyak (magyar, történelem) esetében van, ezen a szakterületen mindösszeaz iskolák 12%-ban nincs elég pedagógus.
- fejtette ki a képviselő posztjában.
Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as kompetenciamérés még a státusztörvény elfogadása és a 2024-es januári béremelés előtt készült.
Az Eduline-on augusztus közepén a Közszolgállás Portálon a "tanár" kifejezésre 960, a "tanítóra" 368, míg a "pedagógusra" 714 találatot kaptunk.
A természettudományos tárgyak esetében
szakos pedagógus hiányzott az oktatásból.
Arról, hogy miért nem indult zökkenőmentesen a tanév, az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
