A 2023-as kompetenciamérésben résztvevő iskolák közel egyharmadában négy vagy négynél több különböző szakos pedagógus hiányzik.
Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője nyolc hónapos küzdelem után megszerezte az Oktatási Hivataltól a 2023-as kompetenciamérés során az intézményvezetők által beküldött adatokat, amelyből kiderült, hogy a pedagógushiány a kompetenciamérésben résztvevő iskolák 77 százalékát érinti - írja a Népszava.
A képviselő ezután közösségi oldalán egy posztban részletesen ismertette a nem túl szívderítő eredményeket:
Az adatokból kiderült, hogy a legnagyobb tanárhiány a készségtárgyak (testnevelés, rajz, ének) esetében van, hiszen az iskolák 35%-át érinti.
De jelentős a hiány természettudományos tárgyakat (iskolák 32%-a), matematikát (iskolák 30%-a) és informatikát (30%-a) oktató pedagógusokból is. Sok iskolában hiányoznak tanítók is (29%), illetve az iskolák egynegyedében nincs elég idegennyelv tanár és gyógypedagógus sem. A legkevesebb hiányzó a humán tárgyak (magyar, történelem) esetében van, ezen a szakterületen mindösszeaz iskolák 12%-ban nincs elég pedagógus.
- fejtette ki a képviselő posztjában.
Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as kompetenciamérés még a státusztörvény elfogadása és a 2024-es januári béremelés előtt készült.
Az Eduline-on augusztus közepén a Közszolgállás Portálon a "tanár" kifejezésre 960, a "tanítóra" 368, míg a "pedagógusra" 714 találatot kaptunk.
A természettudományos tárgyak esetében
szakos pedagógus hiányzott az oktatásból.
Arról, hogy miért nem indult zökkenőmentesen a tanév, az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
