Amíg a rendőrség nem gyanúsítja meg az igazgatót, a tankerület nem szándékozik felfüggeszteni a munkáját.
A Magyar Narancs információi szerint az elmúlt hetekben háromról nyolcra nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek bántalmazási ügyében nyomoz a rendőrség.
Ahogyan arról korábban már az Eduline is beszámolt, a kecskeméti rendőr-főkapitányság gyermekbántalmazások gyanújával nyomozást indított a Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumban. Mindez azután kezdődött, hogy az egyik bántalmazott gyerek gyámja feljelentést tett az intézmény főigazgatójával szemben tettleges bántalmazások elkövetése miatt.
A júniusban indult nyomozás során már több 7-16 éves értelmileg akadályozott gyereket is kihallgattak. A diákok szülei, nevelőszülei és a pedagógusaik is lelki bántalmazásokról és fizikai erőszakról számoltak be.
A lap megkérdezte a tankerületet, hogy nem tartják-e indokoltnak a vezető felfüggesztését, akit 5 éve neveztek ki az intézmény élére. Erre válaszul azt kapták, hogy csak akkor fognak intézkedni az ügyben, ha meggyanúsítják az igazgatót. Hozzátették azt is, hogy az iskola vezetőjének megbízása hivatalosan 2029. augusztus 15-ig tart, munkájának folytatásával pedig egyetértett a nevelőtestület is.
Az intézményvezető egy bosszúhadjárat részének tekinti az ügyet, aki a következőt nyilatkozta:
„Az ellenem folyó eljárás egy jelenleg is nálunk dolgozó kollégám bosszúhadjáratának az eredménye.”
A gyámhivatal és a nevelőszülők mellett egy apuka is tett feljelentést, miután gyereke több alkalommal is kisírt szemekkel jött ki az iskola épületéből. A kisfiú szerint intézmény igazgatója több alkalommal is megverte őt. Az erről szóló cikkünket itt tudjátok elolvansi:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
