Három helyett már nyolc gyerek is érintett lehet a dunavecsei iskolai bántalmazás ügyében

Amíg a rendőrség nem gyanúsítja meg az igazgatót, a tankerület nem szándékozik felfüggeszteni a munkáját.

A Magyar Narancs információi szerint az elmúlt hetekben háromról nyolcra nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek bántalmazási ügyében nyomoz a rendőrség.

Ahogyan arról korábban már az Eduline is beszámolt, a kecskeméti rendőr-főkapitányság gyermekbántalmazások gyanújával nyomozást indított a Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumban. Mindez azután kezdődött, hogy az egyik bántalmazott gyerek gyámja feljelentést tett az intézmény főigazgatójával szemben tettleges bántalmazások elkövetése miatt.

A júniusban indult nyomozás során már több 7-16 éves értelmileg akadályozott gyereket is kihallgattak. A diákok szülei, nevelőszülei és a pedagógusaik is lelki bántalmazásokról és fizikai erőszakról számoltak be.

A lap megkérdezte a tankerületet, hogy nem tartják-e indokoltnak a vezető felfüggesztését, akit 5 éve neveztek ki az intézmény élére. Erre válaszul azt kapták, hogy csak akkor fognak intézkedni az ügyben, ha meggyanúsítják az igazgatót. Hozzátették azt is, hogy az iskola vezetőjének megbízása hivatalosan 2029. augusztus 15-ig tart, munkájának folytatásával pedig egyetértett a nevelőtestület is.

Az intézményvezető egy bosszúhadjárat részének tekinti az ügyet, aki a következőt nyilatkozta:

„Az ellenem folyó eljárás egy jelenleg is nálunk dolgozó kollégám bosszúhadjáratának az eredménye.”

A gyámhivatal és a nevelőszülők mellett egy apuka is tett feljelentést, miután gyereke több alkalommal is kisírt szemekkel jött ki az iskola épületéből. A kisfiú szerint intézmény igazgatója több alkalommal is megverte őt. Az erről szóló cikkünket itt tudjátok elolvansi:

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.