Strandolással, osztálykirándulással indul a tanév számos iskolában a hőség miatt

A pedagógusok és a szülők is úgy látják, a forróságban értelmetlen bent tartani a gyerekeket az iskolában. Tanítás helyett ahol megtehetik, kirándulásokat szerveztek az első hétre.

  • Székács Linda

Hőségriadóval, 32-38 fokos kánikulával indul a 2024/25-ös tanév. Így tértek vissza a gyerekek szeptember 2-án reggel a gyakran régi, rossz állapotú, nem klimatizált iskolaépületekbe.

Enyhülést leghamarabb péntekre jósolnak, de a nyári meleg akár szeptember közepéig, végéig is maradhat, ami nehezíti a diákok koncentrációját és a nyári szünet után az iskolai mindennapokba való visszazökkenést.

Strand, osztálykirándulás, filmezés

"Á, dehogyis, strandra megyünk egész héten" - válaszolta egy ismerős 5. osztályos kislány szeptember 1-jén vasárnap arra a kérdésemre, hogy az órarendek lediktálása és az első napi osztályfőnöki órák után esetleg dolgozatokkal, ismétléssel indul-e a tanév az iskolájában.

A vidéki intézményben az évnyitót már augusztus 30-án pénteken megtartották, ahol az osztályfőnök már jelezte a szülőknek, hogy a várható forróság miatt, klimatizált termek hiányában az első hetet "lazára veszik", és a szülők hozzájárulásával a helyi strandon töltik.

Nincs értelme az iskolában ülni, semmit sem tudnak kezdeni a gyerekekkel ilyen melegben

- értett egyet a szülő a tanárok döntésével.

Egy másik vidéki iskolában az első héten osztálykirándulásra mennek a 3. osztályos gyerekek. Azt mondják; direkt így tervezték, hiszen előrelátható volt, hogy a kánikula nem fog egyik napról a másikra véget érni az iskolakezdés miatt. Ahelyett tehát, hogy a termekben ülnének, inkább kirándulni mennek a gyerekekkel; állatkertbe, játszóházba, szabadstrandra.

Ahol erre nincs lehetőség, ott klíma hiányában ventilátorokkal próbálják enyhíteni a forróságot a termekben és tanulás helyett beszélgetéseket, filmnézéseket szerveznek a gyerekeknek.

Olaszországban az októberi iskolakezdést szorgalmazzák

A rendkívüli hőség nem csak a magyar diákok és pedagógusok számára nehezíti meg az évkezdést, de más európai országokban is befolyásolja azt. Olaszországban például levélben szólította fel néhány szakszervezet és egyesület Giuseppe Valditara olasz oktatási minisztert, hogy a klímaváltozás miatti hőségre való tekintettel szeptember közepe helyett inkább októberben kezdődjön a tanév az iskolákban.

A szakszervezetek a diákok érdekei mellett azért is írtak az oktatási miniszternek, mert Olaszországban is egyre több az idős tanár, akik rosszul viselik az extrém meleg időjárást. A kezdeményezésnek azonban a szülők nem örülnek. Szerintük már a három hónapos szünidő is túl hosszú, anyagilag megterhelő és összeegyeztethetetlen a munkájukkal.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.