Nyilvánosságra hozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium a 2024/25-ös szakképzési tanév rendjét. Mutatjuk a legfontosabb dátumokat.
A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály értelmében az első tanítási nap 2024. szeptember 2-a, az utolsó pedig 2025. június 13-a lesz a szakképzésben. Az évközi szünetek és az érettségi vizsgák időpontjai azonosak a köznevelési tanév rendjével – olvasható a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye az MTI-n. A köznevelési intézmények tanév rendjét itt tudjátok elolvasni.
A szakképzésben a 2024/2025-ös tanévben a tanítási év 2024. szeptember 2-től (hétfőtől) 2025. június 13-ig (péntekig), az utolsó évfolyamon 2025. május 2-ig (péntekig) tart. Ami a tanévközi szüneteket illeti, az őszi szünet 2024. október 28-tól (hétfő) 2024. október 31-ig (csütörtök), a téli szünet 2024. december 23-tól (hétfőtől) 2025. január 3-ig (péntekig), a tavaszi szünet pedig 2025. április 17-től(csütörtöktől) 2024. április 25-ig (péntekig) tart.
A tanítási év a szünetek figyelembevételével 176 tanítási napot jelent majd, melyen felül az oktatói testület négy munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap pedig kizárólag pályaorientációs célra használható fel.
A tanítási év első féléve 2024. január 17-éig tart. A rendelet értelmében az előrehozott érettségi vizsgát tevő 12. évfolyamos technikumi szakmai oktatásban részt vevő tanulók közismereti oktatása május 2-án lezárul, és az így felszabadult időkeret a továbbiakban az érettségire történő egyéni vagy csoportos felkészülést szolgálja – írják.
Bár a korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosításával a szakképzésben már önálló jogszabály határozza meg a tanítási év rendjét. A legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe, a kifejezetten hozzájuk szabott szakképzési tanév rendje viszont igen.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
