Indoklás nélkül.
"Tájékoztatjuk a megannyi érdeklődőt, hogy az augusztus 29-ére halasztott tárgyalás ismét elmarad a Kölcsey Ferenc Gimnáziumtól azonnali hatállyal elbocsátott tanárok munkaügyi perében. Ez már a harmadik időpont ugyanerre a tárgyalásra, mert kétszer korábban is halasztotta a bíróság a tárgyalást, először a június 13-ára tűzött tárgyalást július 4-ére, majd azt augusztus 29-ére. Indokolást egyik halasztó végzés sem tartalmazott, így erről mi sem tudunk most semmilyen tájékoztatást adni" - tudatta Facebookon a tanárokat képviselő Magyar Helsinki Bizottság.
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusa; Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin azt követően indított pert, hogy 2022 őszén a Belső-Pesti Tankerületi Központ azonnali hatállyal elbocsátotta őket, amiért részt vettek az országos polgári engedetlenségi akciókban. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy bár a budapesti gimnáziumban körülbelül harminc pedagógus volt polgári engedetlen, "csak" ezt az öt tanárt menesztették.
A tanárok a tankerület döntése ellen pertársaságként a bírósághoz fordultak, mert úgy vélik, jogellenes volt a kirúgásuk. Ügyüket a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei képviselik, akik a 2023 tavaszán tartott tárgyalásokon jelezték; a pedagógusok megegyeznének a tankerülettel, elállnának a sérelemdíjtól, a kamattól és a perköltségektől, ezért viszont az elmaradt végkielégítésüket, a felmondási időszakra járó fizetésüket és kártérítést szeretnék. Ezt a tankerület nem fogadta el, így a tágyalások kisebb-nagyobb kihagyásokkal folyamatosan zajlanak.
Marosi Beatrix tankerület igazgató korábban nem tudta megindokolni, miért pont öt pedagógus kirúgásáról határozott. Decemberben aztán a bíró "értelmezhetetlen adatokat kapott" a tankerülettől, ezért pontosítást kért, tavasszal pedig egészségügyi okokra hivatkozva Marosi több tárgyaláson sem jelent meg.
Azt, hogy a 2024 nyarára kitűzött tárgyalásokat miért halasztják el sokadjára is, a bíróság nem indokolta meg. A jogi képviselővel annyit közölt a bíróság, hogy új bíró fog eljárni az ügyben, és ennek alapján ítéletet is ő fog hozni a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek perében.
A bizottság azt ígéri; amint megtudják a tárgyalás időpontját, közölni fogják.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
