Indoklás nélkül.
"Tájékoztatjuk a megannyi érdeklődőt, hogy az augusztus 29-ére halasztott tárgyalás ismét elmarad a Kölcsey Ferenc Gimnáziumtól azonnali hatállyal elbocsátott tanárok munkaügyi perében. Ez már a harmadik időpont ugyanerre a tárgyalásra, mert kétszer korábban is halasztotta a bíróság a tárgyalást, először a június 13-ára tűzött tárgyalást július 4-ére, majd azt augusztus 29-ére. Indokolást egyik halasztó végzés sem tartalmazott, így erről mi sem tudunk most semmilyen tájékoztatást adni" - tudatta Facebookon a tanárokat képviselő Magyar Helsinki Bizottság.
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusa; Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin azt követően indított pert, hogy 2022 őszén a Belső-Pesti Tankerületi Központ azonnali hatállyal elbocsátotta őket, amiért részt vettek az országos polgári engedetlenségi akciókban. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy bár a budapesti gimnáziumban körülbelül harminc pedagógus volt polgári engedetlen, "csak" ezt az öt tanárt menesztették.
A tanárok a tankerület döntése ellen pertársaságként a bírósághoz fordultak, mert úgy vélik, jogellenes volt a kirúgásuk. Ügyüket a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei képviselik, akik a 2023 tavaszán tartott tárgyalásokon jelezték; a pedagógusok megegyeznének a tankerülettel, elállnának a sérelemdíjtól, a kamattól és a perköltségektől, ezért viszont az elmaradt végkielégítésüket, a felmondási időszakra járó fizetésüket és kártérítést szeretnék. Ezt a tankerület nem fogadta el, így a tágyalások kisebb-nagyobb kihagyásokkal folyamatosan zajlanak.
Marosi Beatrix tankerület igazgató korábban nem tudta megindokolni, miért pont öt pedagógus kirúgásáról határozott. Decemberben aztán a bíró "értelmezhetetlen adatokat kapott" a tankerülettől, ezért pontosítást kért, tavasszal pedig egészségügyi okokra hivatkozva Marosi több tárgyaláson sem jelent meg.
Azt, hogy a 2024 nyarára kitűzött tárgyalásokat miért halasztják el sokadjára is, a bíróság nem indokolta meg. A jogi képviselővel annyit közölt a bíróság, hogy új bíró fog eljárni az ügyben, és ennek alapján ítéletet is ő fog hozni a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek perében.
A bizottság azt ígéri; amint megtudják a tárgyalás időpontját, közölni fogják.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
