Újabb fordulat a Kölcseyből kirúgott tanárok ügyében

Értelmezhetetlen adatokat kapott a bíró a tankerülettől, ezért pontosítást kért.

Kedden folytatódott a Kölcsey gimnáziumból kirúgott tanárok pere. A tárgyaláson a bíró jelezte, hogy mivel a tankerülettől kapott értelmezhetetlen adatokat kapott, nem tudja lezárni a perfelvételi szakaszt, ezért pontosítást kér - írja a 24.hu.
A legutóbbi tárgyaláson Marosi Beatrix tankerületi vezető nem tudta megindokolni, hogy miért azt az öt tanárt rúgta ki, ezért a bíró kimutatást kér a tankerülettől. Az adatokat némi késéssel a bíróság csak december elsején kapta meg. A bíró a keddi tárgyaláson nemcsak a késlekedést tette szóvá, hanem azt is, hogy

nem tudja elképzelni, hogy miként mulaszthatott valaki 14,5 tanórát, tölthetett 1,72 napot polgári engedetlenséggel.

A következő tárgyalást január 18-án tartják, addig a bíró kérte az adatok pontosítását, majd hozzátette, hogy jó lenne, ha legközelebb nem a tárgyalás előtt 1-2 nappal, az éjszaka közepén küldené át a tankerület a szükséges dokumentumokat.

Ahogy arról korábban mi is részletesen írtunk az Eduline-on, Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusai azt követően indítottak pertársaságot alkotva munkaügyi pert, hogy a tankerületi központ vezetője a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022. szeptemberében kirúgta őket.

A tárgyalás korábbi szakaszában a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt pedagógusok egyezséget ajánlottak a tankerületnek, ami szerint a sérelemdíjtól, a kamattól és a perköltség igényétől elállnak, a végkielégítésre és a felmentési díjra ugyanakkor továbbra is igényt tartanak, a visszahelyezésüket pedig egyikük sem kéri, mivel az elbocsátásuk óta mindannyian elhelyezkedtek. Az egyezséget azonban a tankerületi központ annak ellenére is elutasította, hogy Halász Krisztián bíró megjegyezte; „nagyon kérdőjeles ennek a tárgyalásnak a vége” és egyáltalán nem biztos, hogy a tankerület lesz a győztes.

 

 

 

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.