Szeptembertől indul a tanév az első állami magyar–ukrán kéttannyelvű iskolában

Az ukrán miniszterelnök kezdeményezésére.

  • Tornyos Kata

Bejegyezték az első államilag finanszírozott Magyar–Ukrán Két Tanítási Nyelvű Középiskolát és Gimnáziumot Budapesten – írta meg a KISZó az Ukrán Hagyományok Háza posztja alapján.

Az 1-12. évfolyamokra épülő 5 napos munkarendű iskola kétnyelvű tantervvel, magasan képzett tanárokkal és korszerűen felszerelt tantermekkel készül a 2024-2025-ös tanévre – a Hagyományok Háza közleménye szerint.

Orbán Viktor miniszterelnök július ötödikén látogatott Kijevbe, ekkor bejelentette, hogy örömmel fogadta Volodimir Zelenszkij kezdeményézését, hogy legyen ukrán iskola Magyarországon. Elmondta, hogy ennek a finanszírozását a magyar állam vállalja, és annyi iskolát fognak majd működtetni, amennyire szükség van.

Egyébként egy kínai-magyar alapítványi kéttannyelvű iskola is működik Budapesten, amit a 2010 áprilisa óta működő Lótusz Alapítvány üzemeltet, illetve a Kínai-Magyar Iskoláért Alapítvány. Az iskola honlapján található leírás szerint ennek az alapítványnak a célja a magyar-kínai kulturális kapcsolatok és a magyar-kínai oktatás fejlesztése. Májusban Magyarországra látogatott Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke és ekkor a felesége elment megnézni a két tanítási nyelvű iskolát.

A két tanítási nyelvű középiskolákról innen olvashattok bővebben.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.