Szeptembertől indul a tanév az első állami magyar–ukrán kéttannyelvű iskolában

Az ukrán miniszterelnök kezdeményezésére.

  • Tornyos Kata

Bejegyezték az első államilag finanszírozott Magyar–Ukrán Két Tanítási Nyelvű Középiskolát és Gimnáziumot Budapesten – írta meg a KISZó az Ukrán Hagyományok Háza posztja alapján.

Az 1-12. évfolyamokra épülő 5 napos munkarendű iskola kétnyelvű tantervvel, magasan képzett tanárokkal és korszerűen felszerelt tantermekkel készül a 2024-2025-ös tanévre – a Hagyományok Háza közleménye szerint.

Orbán Viktor miniszterelnök július ötödikén látogatott Kijevbe, ekkor bejelentette, hogy örömmel fogadta Volodimir Zelenszkij kezdeményézését, hogy legyen ukrán iskola Magyarországon. Elmondta, hogy ennek a finanszírozását a magyar állam vállalja, és annyi iskolát fognak majd működtetni, amennyire szükség van.

Egyébként egy kínai-magyar alapítványi kéttannyelvű iskola is működik Budapesten, amit a 2010 áprilisa óta működő Lótusz Alapítvány üzemeltet, illetve a Kínai-Magyar Iskoláért Alapítvány. Az iskola honlapján található leírás szerint ennek az alapítványnak a célja a magyar-kínai kulturális kapcsolatok és a magyar-kínai oktatás fejlesztése. Májusban Magyarországra látogatott Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke és ekkor a felesége elment megnézni a két tanítási nyelvű iskolát.

A két tanítási nyelvű középiskolákról innen olvashattok bővebben.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.