Az ukrán miniszterelnök kezdeményezésére.
Bejegyezték az első államilag finanszírozott Magyar–Ukrán Két Tanítási Nyelvű Középiskolát és Gimnáziumot Budapesten – írta meg a KISZó az Ukrán Hagyományok Háza posztja alapján.
Az 1-12. évfolyamokra épülő 5 napos munkarendű iskola kétnyelvű tantervvel, magasan képzett tanárokkal és korszerűen felszerelt tantermekkel készül a 2024-2025-ös tanévre – a Hagyományok Háza közleménye szerint.
Orbán Viktor miniszterelnök július ötödikén látogatott Kijevbe, ekkor bejelentette, hogy örömmel fogadta Volodimir Zelenszkij kezdeményézését, hogy legyen ukrán iskola Magyarországon. Elmondta, hogy ennek a finanszírozását a magyar állam vállalja, és annyi iskolát fognak majd működtetni, amennyire szükség van.
Egyébként egy kínai-magyar alapítványi kéttannyelvű iskola is működik Budapesten, amit a 2010 áprilisa óta működő Lótusz Alapítvány üzemeltet, illetve a Kínai-Magyar Iskoláért Alapítvány. Az iskola honlapján található leírás szerint ennek az alapítványnak a célja a magyar-kínai kulturális kapcsolatok és a magyar-kínai oktatás fejlesztése. Májusban Magyarországra látogatott Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke és ekkor a felesége elment megnézni a két tanítási nyelvű iskolát.
A két tanítási nyelvű középiskolákról innen olvashattok bővebben.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
