Az ukrán miniszterelnök kezdeményezésére.
Bejegyezték az első államilag finanszírozott Magyar–Ukrán Két Tanítási Nyelvű Középiskolát és Gimnáziumot Budapesten – írta meg a KISZó az Ukrán Hagyományok Háza posztja alapján.
Az 1-12. évfolyamokra épülő 5 napos munkarendű iskola kétnyelvű tantervvel, magasan képzett tanárokkal és korszerűen felszerelt tantermekkel készül a 2024-2025-ös tanévre – a Hagyományok Háza közleménye szerint.
Orbán Viktor miniszterelnök július ötödikén látogatott Kijevbe, ekkor bejelentette, hogy örömmel fogadta Volodimir Zelenszkij kezdeményézését, hogy legyen ukrán iskola Magyarországon. Elmondta, hogy ennek a finanszírozását a magyar állam vállalja, és annyi iskolát fognak majd működtetni, amennyire szükség van.
Egyébként egy kínai-magyar alapítványi kéttannyelvű iskola is működik Budapesten, amit a 2010 áprilisa óta működő Lótusz Alapítvány üzemeltet, illetve a Kínai-Magyar Iskoláért Alapítvány. Az iskola honlapján található leírás szerint ennek az alapítványnak a célja a magyar-kínai kulturális kapcsolatok és a magyar-kínai oktatás fejlesztése. Májusban Magyarországra látogatott Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke és ekkor a felesége elment megnézni a két tanítási nyelvű iskolát.
A két tanítási nyelvű középiskolákról innen olvashattok bővebben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
