Rekordot döntött a magyar csapat a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián

Két ezüstéremmel érkeztek haza.

  • Eduline/MTI

Két ezüstérmet szerzett a magyar csapat a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián - közölte a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont szombaton az MTI-vel.

Július 23. és 31. között rendezték meg a 21. Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpiát Brazíliavárosban, ahol Magyarországot két csapat képviselte. Két ezüstöt is hazahoztak: a 11. osztályos Virág Máté Gergely (Eötvös József Gimnázium) és az idén érettségizett Virág Rudolf (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) szerzett egy-egy érmet.

Az egyéni versenyben öt egzotikus nyelv működési elvének egy-egy részletét kellett megfejteni, mint például a csukcs-kamcsatkai nyelvcsaládhoz tartozó korjákét vagy az ausztráliai pama-nyunga nyelvcsaládhoz tartozó yanyuwa nyelvét, a csapatverseny pedig egy lexikostatisztikai feladat volt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.