A technikai dolgozók továbbra sem kapják meg az 50 nap szabadságot. A NOKS-osok helyzetével kapcsolatban még mindig sok a kérdőjel.
Július 3-án ismét sztrájktárgyalásra érkeztek a pedagógus szakszervezetek képviselői, Totyik Tamás és Nagy Erzsébet a Belügyminisztériumba. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője a Facebookon videóban jelentkezett be a sztrájktárgyalás előtt.
Elmondták, hogy a kormány számára egy hétpontos javaslatot nyújtottak be arról, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény mely pontjait szeretnék, ha módosítanák. Kérik többek között a köznevelési jubileumi jutalomra vonatkozó szabályozás módosítását és a szabadságolások átgondolását is.
Nagy Erzsébet kitért arra is, hogy több olyan jelzést is kaptak, hogy nem helyezik vissza azokat azokat a dolgozókat, akiknél megállapítják, hogy jogellenes volt a rendkívüli felmentés.
Ez egy nagyon súlyos szabály a státusztörvényben
- fogalmazott a PDSZ ügyvivője, aki szerint konkrét jelei vannak annak, hogy ezt "visszaélésszerűen" használják.
A közel 3 órás tárgyalás után a szakszervezetek képviselői ismét bejelentkeztek a közösségi oldalukon, ahol elmondták, hogy a jubileumi jutalmakkal kapcsolatban a kormány javaslatot dolgoz ki, hogyan lehet azokat a pedagógusokat kompenzálni.
Nagy Erzsébet kitért arra is, hogy több, aprónak tűnő kérdésben viszont sikerült megállapodniuk. Ezek az alábbiak voltak:
Totyik Tamás elmondta, hogy a tárgyaláson két esetet is szóba hoztak. Ezek közül az egyik az volt, amikor sárkeresztúri tanár hónapokon keresztül bántalmazott verbálisan egy kislányt. Ezzel kapcsolatban azt kérték, hogy az igazgatóval és a tankerület vezetőjével kapcsolatban indítsanak vizsgálatot, hogy miért nem cselekedtek időben.
Ezen kívül felháborodásukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a fehérvári Vasvári Pál Gimnázium igazgatójának pályázatát nem fogadta el a tankerület. A döntést pedig nem indokolták meg, mindezt azután, hogy az iskola több pedagógusa beperelte a székesfehérvári tankerületet, hogy fizesse ki számukra a túlóráért járó bért.
Legközelebb a szakszervezetek augusztus végén, szeptember elején ülnek le a kormánnyal.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
