Hiába a béremelés, a pedagógusok fele továbbra is 50 év feletti az általános iskolákban

A KSH friss adatokat közölt, hogyan alakult a pedagógusok korfája a 2023/2024-es tanévben. Aggasztó eredmények.

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint az idei tanévben az általános iskolai főállású pedagógusok száma mintegy 73 ezer, ami 1200 fővel kevesebb, mint az előző évben. Döntő többségük, 86 százalékuk, nő, de ami ennél is szomorúbb, hogy a tanári kar fele 50 évnél idősebb. Ezen belül az 55 és a 60 év közöttiek aránya a legmagasabb, közel 19 százalék.

Nagyon aggasztó, hogy az idei tanévben a 30 évnél fiatalabbak a főállású általános iskolai pedagógusok csupán 6,7 százalékát tették ki, annak ellenére, hogy januárban megemelték a tanárok fizetését.

Ezek a számok is  jól mutatják, hogy öregszik a pedagógustársadalom, és egyre nagyobb szükség lenne a pályakezdőkre. Azonban a 2023/24-es tanévben csupán 2231 pályakezdő pedagógus állt munkába (az előző tanévben is hasonló volt a helyzet), így a pályára lépő pedagógusok aligha enyhítik az egyre súlyosbodó tanárhiányt.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.