A KSH friss adatokat közölt, hogyan alakult a pedagógusok korfája a 2023/2024-es tanévben. Aggasztó eredmények.
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint az idei tanévben az általános iskolai főállású pedagógusok száma mintegy 73 ezer, ami 1200 fővel kevesebb, mint az előző évben. Döntő többségük, 86 százalékuk, nő, de ami ennél is szomorúbb, hogy a tanári kar fele 50 évnél idősebb. Ezen belül az 55 és a 60 év közöttiek aránya a legmagasabb, közel 19 százalék.
Nagyon aggasztó, hogy az idei tanévben a 30 évnél fiatalabbak a főállású általános iskolai pedagógusok csupán 6,7 százalékát tették ki, annak ellenére, hogy januárban megemelték a tanárok fizetését.
Ezek a számok is jól mutatják, hogy öregszik a pedagógustársadalom, és egyre nagyobb szükség lenne a pályakezdőkre. Azonban a 2023/24-es tanévben csupán 2231 pályakezdő pedagógus állt munkába (az előző tanévben is hasonló volt a helyzet), így a pályára lépő pedagógusok aligha enyhítik az egyre súlyosbodó tanárhiányt.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
