Június 26-a és 28-a között tartják a középiskolai beiratkozásokat, azonban ez nem mindenhol megy zökkenőmentesen.
Az Eduline-hoz a középiskolai beiratkozás kapcsán több jelzés is érkezett. Egy fővárosi szülő a nyolcadikos gyerekével több órán keresztül várakozott a kánikulában egy szűk folyosón, mire sikerült beiratnia a fiát. Ülőhely nem volt, és a sor annak ellenére is nagyon lassan haladt, hogy a nyolcadikost a KRÉTA-ban már átiratták.
Ehhez képest volt azonban olyan középiskola is, ahol a beiratkozókat időpontra hívták, így legfeljebb néhány percet kellett várakozniuk, de akadt arra is példa, hogy a nagy melegben a tanárok vizet osztottak.
Egy megyeszékhelyen élő édesanya, akinek a gyerekét nyolcosztályos gimnáziumba vették fel, úgy fogalmazott, hogy nem érti, hogy miután a KRÉTA-ban beiratta a gyerekét, kitöltötte az intézmény oldalán lévő formokat (például hány iskolai tesipólót igényel), miért kell minden dokumentumot pluszban kinyomtatnia. Arról nem is beszélve, hogy a NEK-adatlap miatt a helyi kormányhivatalban is eltöltöttek egy órát.
Hogy a középiskolai beiratkozásra mit kell vinnetek, az intézménytől függ, indulás előtt érdemes a honlapon tájékozódnotok.
Az alábbi dokumentumokra azonban nagy eséllyel szükségetek lesz:
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
