Június 26-a és 28-a között tartják a középiskolai beiratkozásokat, azonban ez nem mindenhol megy zökkenőmentesen.
Az Eduline-hoz a középiskolai beiratkozás kapcsán több jelzés is érkezett. Egy fővárosi szülő a nyolcadikos gyerekével több órán keresztül várakozott a kánikulában egy szűk folyosón, mire sikerült beiratnia a fiát. Ülőhely nem volt, és a sor annak ellenére is nagyon lassan haladt, hogy a nyolcadikost a KRÉTA-ban már átiratták.
Ehhez képest volt azonban olyan középiskola is, ahol a beiratkozókat időpontra hívták, így legfeljebb néhány percet kellett várakozniuk, de akadt arra is példa, hogy a nagy melegben a tanárok vizet osztottak.
Egy megyeszékhelyen élő édesanya, akinek a gyerekét nyolcosztályos gimnáziumba vették fel, úgy fogalmazott, hogy nem érti, hogy miután a KRÉTA-ban beiratta a gyerekét, kitöltötte az intézmény oldalán lévő formokat (például hány iskolai tesipólót igényel), miért kell minden dokumentumot pluszban kinyomtatnia. Arról nem is beszélve, hogy a NEK-adatlap miatt a helyi kormányhivatalban is eltöltöttek egy órát.
Hogy a középiskolai beiratkozásra mit kell vinnetek, az intézménytől függ, indulás előtt érdemes a honlapon tájékozódnotok.
Az alábbi dokumentumokra azonban nagy eséllyel szükségetek lesz:
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
