Bár idén néhány nappal rövidebb a nyári vakáció a magyar diákoknak, mi még mindig a szerencsések közé tartozunk, hiszen Angliában egészen július második feléig kell iskolába járniuk a diákoknak. Mutatjuk, hogyan alakul a nyári szünet időtartama más európai országokban.
Június 21-én véget ért Magyarországon a szokottnál némileg hosszabb tanév. A diákok az eddig átlagosan 74-75 nap hosszúságú nyári szünet helyett idén összesen 72 napon keresztül pihenhetik ki a 2023/24-es tanév fáradalmait.
Bár a hosszabb évközi szünetek miatt megrövidült nyári vakáció sokakat felháborított, vannak olyan európai országok, ahol a 72 napnál jóval rövidebb nyári szünet jut a diákoknak.
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság országaiban; Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban például jellemzően mindössze körülbelül hat hetes a nyári szünidő. A gyerekek egészen július végéig járnak iskolába, szeptember elején pedig a magyar diákokhoz hasonlóan ők is visszaülnek az iskolapadokba. Idén például a legtöbb iskolában az utolsó tanítási nap július 25. csütörtök, a tanév pedig Magyarországhoz hasonlóan szeptember 2-án, hétfőn kezdődik.
Németország
Általában hat hét hosszúságú a nyári szünet Németországban is, aminek az időpontja azonban tartományonként eltér. Az I am Expat gyűjtése szerint például Brémában június 24-től augusztus 2-ig pihenhetnek a diákok, ellenben Brandenburgban július 18-tól augusztus 31-ig tart a nyári vakáció.
A lap hozzáteszi; hogy Németországban az iskolás diákok összesen 75 napnyi szünidőt kapnak, amit hatfelé kell elosztani. Az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet mellett a német gyerekeknek ugyanis van kifejezetten karácsonyi szünetük és pünkösdi szünetük is.
Ausztria
Szintén tartományonként változik a nyári szünet időpontja a szomszédos Ausztriában is. Burgenlandban, Alsó-Ausztriában és Bécsben a nyári szünidő június 29-től szeptember 1-ig tart, tehát körülbelül kilenc hét, míg a többi osztrák tartományban július 6-tól szeptember 8-ig.
Szlovákia
Még iskolába járnak a szlovák diákok is, akiknek a Ma7 gyűjtése szerint csak július 1-jén kezdődik a nyári szünet és pontosan két hónapot tölthetnek otthon. Az új tanév számukra is szeptember 2-án kezdődik.
Románia
Magyarországhoz hasonlóan a Romániában élő gyerekeknek is június 22-én kezdődött a vakáció, kivéve a szaklíceumban és a szakiskolákban tanuló diákoknak, akiknek körülbelül egy héttel tovább, június 28-ig kell járni. A romániai nyári szünet szeptember 8-ig tart, a diákok a 2024/25-ös tanévet szeptember 9-én (hétfő) kezdik.
Olaszország, Görögország, Spanyolország, Törökország
A leghosszabb nyári vakáció azoknak az európai diákoknak jár, akik forró, tehát mediterrán, vagy részben mediterrán éghajlatú országokban élnek.
Spanyolország szinte összes tartományában és Görögországban is június 21-én volt a tanulók utolsó napja az iskolában, a következő tanév pedig szeptember 9-én kezdődik.
Olaszországban tartományonként eltérő napokon, de június 6-10. között ért véget a 2023/24-es tanév a gyerekeknek, a következő pedig általában szeptember közepén kezdődik el. A szintén forró Törökországban pedig június 15-től szeptember 8-ig pihenhetnek a diákok.
Bár valószínűleg annak örülnek az itt élő gyerekek, hogy mintegy három hónapon keresztül nem kell tanulással foglalatoskodniuk, a nyári szünidő ezekben az országokban egyre kevésbé igazán gondtalan. A görög főváros, Athén közelében például napok óta tűzvész tombol, Montenegró, Albánia, Bosznia és Horvátország egy része áram nélkül maradt, de egész Európában rendszeresek a hőhullámok, amik a jövőben a klímaváltozás miatt még súlyosabbak lehetnek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
