Van, ahol hat hét, máshol három hónap a nyári vakáció Európában

Bár idén néhány nappal rövidebb a nyári vakáció a magyar diákoknak, mi még mindig a szerencsések közé tartozunk, hiszen Angliában egészen július második feléig kell iskolába járniuk a diákoknak. Mutatjuk, hogyan alakul a nyári szünet időtartama más európai országokban.

  • Székács Linda

Június 21-én véget ért Magyarországon a szokottnál némileg hosszabb tanév. A diákok az eddig átlagosan 74-75 nap hosszúságú nyári szünet helyett idén összesen 72 napon keresztül pihenhetik ki a 2023/24-es tanév fáradalmait.

Bár a hosszabb évközi szünetek miatt megrövidült nyári vakáció sokakat felháborított, vannak olyan európai országok, ahol a 72 napnál jóval rövidebb nyári szünet jut a diákoknak.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság országaiban; Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban például jellemzően mindössze körülbelül hat hetes a nyári szünidő. A gyerekek egészen július végéig járnak iskolába, szeptember elején pedig a magyar diákokhoz hasonlóan ők is visszaülnek az iskolapadokba. Idén például a legtöbb iskolában az utolsó tanítási nap július 25. csütörtök, a tanév pedig Magyarországhoz hasonlóan szeptember 2-án, hétfőn kezdődik.

Németország

Általában hat hét hosszúságú a nyári szünet Németországban is, aminek az időpontja azonban tartományonként eltér. Az I am Expat gyűjtése szerint például Brémában június 24-től augusztus 2-ig pihenhetnek a diákok, ellenben Brandenburgban július 18-tól augusztus 31-ig tart a nyári vakáció.

A lap hozzáteszi; hogy Németországban az iskolás diákok összesen 75 napnyi szünidőt kapnak, amit hatfelé kell elosztani. Az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet mellett a német gyerekeknek ugyanis van kifejezetten karácsonyi szünetük és pünkösdi szünetük is.

Ausztria

Szintén tartományonként változik a nyári szünet időpontja a szomszédos Ausztriában is. Burgenlandban, Alsó-Ausztriában és Bécsben a nyári szünidő június 29-től szeptember 1-ig tart, tehát körülbelül kilenc hét, míg a többi osztrák tartományban július 6-tól szeptember 8-ig.

Szlovákia

Még iskolába járnak a szlovák diákok is, akiknek a Ma7 gyűjtése szerint csak július 1-jén kezdődik a nyári szünet és pontosan két hónapot tölthetnek otthon. Az új tanév számukra is szeptember 2-án kezdődik.

Románia

Magyarországhoz hasonlóan a Romániában élő gyerekeknek is június 22-én kezdődött a vakáció, kivéve a szaklíceumban és a szakiskolákban tanuló diákoknak, akiknek körülbelül egy héttel tovább, június 28-ig kell járni. A romániai nyári szünet szeptember 8-ig tart, a diákok a 2024/25-ös tanévet szeptember 9-én (hétfő) kezdik.

Olaszország, Görögország, Spanyolország, Törökország

A leghosszabb nyári vakáció azoknak az európai diákoknak jár, akik forró, tehát mediterrán, vagy részben mediterrán éghajlatú országokban élnek.

Spanyolország szinte összes tartományában és Görögországban is június 21-én volt a tanulók utolsó napja az iskolában, a következő tanév pedig szeptember 9-én kezdődik.

Olaszországban tartományonként eltérő napokon, de június 6-10. között ért véget a 2023/24-es tanév a gyerekeknek, a következő pedig általában szeptember közepén kezdődik el. A szintén forró Törökországban pedig június 15-től szeptember 8-ig pihenhetnek a diákok.

Bár valószínűleg annak örülnek az itt élő gyerekek, hogy mintegy három hónapon keresztül nem kell tanulással foglalatoskodniuk, a nyári szünidő ezekben az országokban egyre kevésbé igazán gondtalan. A görög főváros, Athén közelében például napok óta tűzvész tombol, Montenegró, Albánia, Bosznia és Horvátország egy része áram nélkül maradt, de egész Európában rendszeresek a hőhullámok, amik a jövőben a klímaváltozás miatt még súlyosabbak lehetnek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.