Bár idén néhány nappal rövidebb a nyári vakáció a magyar diákoknak, mi még mindig a szerencsések közé tartozunk, hiszen Angliában egészen július második feléig kell iskolába járniuk a diákoknak. Mutatjuk, hogyan alakul a nyári szünet időtartama más európai országokban.
Június 21-én véget ért Magyarországon a szokottnál némileg hosszabb tanév. A diákok az eddig átlagosan 74-75 nap hosszúságú nyári szünet helyett idén összesen 72 napon keresztül pihenhetik ki a 2023/24-es tanév fáradalmait.
Bár a hosszabb évközi szünetek miatt megrövidült nyári vakáció sokakat felháborított, vannak olyan európai országok, ahol a 72 napnál jóval rövidebb nyári szünet jut a diákoknak.
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság országaiban; Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban például jellemzően mindössze körülbelül hat hetes a nyári szünidő. A gyerekek egészen július végéig járnak iskolába, szeptember elején pedig a magyar diákokhoz hasonlóan ők is visszaülnek az iskolapadokba. Idén például a legtöbb iskolában az utolsó tanítási nap július 25. csütörtök, a tanév pedig Magyarországhoz hasonlóan szeptember 2-án, hétfőn kezdődik.
Németország
Általában hat hét hosszúságú a nyári szünet Németországban is, aminek az időpontja azonban tartományonként eltér. Az I am Expat gyűjtése szerint például Brémában június 24-től augusztus 2-ig pihenhetnek a diákok, ellenben Brandenburgban július 18-tól augusztus 31-ig tart a nyári vakáció.
A lap hozzáteszi; hogy Németországban az iskolás diákok összesen 75 napnyi szünidőt kapnak, amit hatfelé kell elosztani. Az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet mellett a német gyerekeknek ugyanis van kifejezetten karácsonyi szünetük és pünkösdi szünetük is.
Ausztria
Szintén tartományonként változik a nyári szünet időpontja a szomszédos Ausztriában is. Burgenlandban, Alsó-Ausztriában és Bécsben a nyári szünidő június 29-től szeptember 1-ig tart, tehát körülbelül kilenc hét, míg a többi osztrák tartományban július 6-tól szeptember 8-ig.
Szlovákia
Még iskolába járnak a szlovák diákok is, akiknek a Ma7 gyűjtése szerint csak július 1-jén kezdődik a nyári szünet és pontosan két hónapot tölthetnek otthon. Az új tanév számukra is szeptember 2-án kezdődik.
Románia
Magyarországhoz hasonlóan a Romániában élő gyerekeknek is június 22-én kezdődött a vakáció, kivéve a szaklíceumban és a szakiskolákban tanuló diákoknak, akiknek körülbelül egy héttel tovább, június 28-ig kell járni. A romániai nyári szünet szeptember 8-ig tart, a diákok a 2024/25-ös tanévet szeptember 9-én (hétfő) kezdik.
Olaszország, Görögország, Spanyolország, Törökország
A leghosszabb nyári vakáció azoknak az európai diákoknak jár, akik forró, tehát mediterrán, vagy részben mediterrán éghajlatú országokban élnek.
Spanyolország szinte összes tartományában és Görögországban is június 21-én volt a tanulók utolsó napja az iskolában, a következő tanév pedig szeptember 9-én kezdődik.
Olaszországban tartományonként eltérő napokon, de június 6-10. között ért véget a 2023/24-es tanév a gyerekeknek, a következő pedig általában szeptember közepén kezdődik el. A szintén forró Törökországban pedig június 15-től szeptember 8-ig pihenhetnek a diákok.
Bár valószínűleg annak örülnek az itt élő gyerekek, hogy mintegy három hónapon keresztül nem kell tanulással foglalatoskodniuk, a nyári szünidő ezekben az országokban egyre kevésbé igazán gondtalan. A görög főváros, Athén közelében például napok óta tűzvész tombol, Montenegró, Albánia, Bosznia és Horvátország egy része áram nélkül maradt, de egész Európában rendszeresek a hőhullámok, amik a jövőben a klímaváltozás miatt még súlyosabbak lehetnek.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
