Az egyetemisták klímakonferenciája szerint sikerülhetne 2°C alá mérsékelni a globális felmelegedést

Olyan sikeresen játszották szerepüket a hallgatók az egyetemi klímastratégiai szerepjáték során, ha tényleg ők tárgyalnának, a valóságban is tartható lenne a klímacél.

Ha diákok tárgyalnának, tartható lenne a 1,5°C-os klímacél – derült ki a csaknem 150 nemzetközi hallgató részvételével megrendezett konferenciaszimuláción a Budapesti Corvinus Egyetemen.

A Corvinus egyetemen május 9-11. között megrendezték a COP29 klímastratégiai szerepjátékot, amelyen a résztvevő hallgatók 53 országot, illetve 4 civil szervezetet képviselve játszották el a nemzetközi klímaváltozási keretegyezmény (UNFCCC) részes feleinek 29. konferenciáját (Conference of the Parties, COP).

Az egyetemen lezajlott tárgyalások során a hallgatók egy-egy szerepet eljátszva, különböző álláspontokat képviseltek a témával kapcsolatban. Egyes országok esetében ezért volt, akinek a fosszilis tüzelőanyagok további felhasználása melletti kellett kiállniuk.

Botos Barbara, a Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagyköveteként elmondta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását globálisan évi 2 tonna/fő szintre kellene szorítanunk ahhoz, hogy elérjük a 1,5°C-os célkitűzést

A szerepjátékban a diákok egy olyan javaslatról tárgyaltak, amely jelentősen befolyásolná a klímafinanszírozást: a fejlődésben lévő országokat a Világbank országbesorolása mentén további kategóriákba differenciálnák. Az eredmények kimagaslóak lettek a 2023-as valós dubai klímacsúcshoz képest a kibocsátáscsökkentés terén. A résztvevők felkérték a fejlett országokat kibocsátásuk 2025-ig való tetőzésére, és a globális net zéró 2050-ig vagy korábban való elérésére, ezáltal nagyon magas valószínűséggel elérhető lenne a 1,5°C.

"A valós egyezményekhez képest a diákok jelentősen több erőteljes, kötelező vállalást jelentő terminológiát alkalmaztak. Kifejezetten értékes eredmény, hogy a megállapodás új területeken is biztat közös vállalásokra, így az üvegházhatású gázok egyéb elsődleges forrásai kapcsán, pl. a mezőgazdaságban”

- értékelte az eredményeket Steve Kennedy, a Rotterdam School of Management, Erasmus University docense.

A konferencia zárásaként a résztvevők azt a tanulságot vonták le, hogy a felelősséget nem lehet áthárítani, valamint a megállapodáshoz kardinális fontosságú a felek indokainak megismerése és megértése.

A konferenciára 9 európai város egyeteméről érkeztek résztvevők, akinkek jelentős része az utazással járó karbonkibocsátás csökkentése érdekében vonattal érkezett Budapestre, mely Rotterdamból például 17 órát jelentett – a 2 órás repülőjárattal szemben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.