Olyan sikeresen játszották szerepüket a hallgatók az egyetemi klímastratégiai szerepjáték során, ha tényleg ők tárgyalnának, a valóságban is tartható lenne a klímacél.
Ha diákok tárgyalnának, tartható lenne a 1,5°C-os klímacél – derült ki a csaknem 150 nemzetközi hallgató részvételével megrendezett konferenciaszimuláción a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A Corvinus egyetemen május 9-11. között megrendezték a COP29 klímastratégiai szerepjátékot, amelyen a résztvevő hallgatók 53 országot, illetve 4 civil szervezetet képviselve játszották el a nemzetközi klímaváltozási keretegyezmény (UNFCCC) részes feleinek 29. konferenciáját (Conference of the Parties, COP).
Az egyetemen lezajlott tárgyalások során a hallgatók egy-egy szerepet eljátszva, különböző álláspontokat képviseltek a témával kapcsolatban. Egyes országok esetében ezért volt, akinek a fosszilis tüzelőanyagok további felhasználása melletti kellett kiállniuk.
Botos Barbara, a Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagyköveteként elmondta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását globálisan évi 2 tonna/fő szintre kellene szorítanunk ahhoz, hogy elérjük a 1,5°C-os célkitűzést
A szerepjátékban a diákok egy olyan javaslatról tárgyaltak, amely jelentősen befolyásolná a klímafinanszírozást: a fejlődésben lévő országokat a Világbank országbesorolása mentén további kategóriákba differenciálnák. Az eredmények kimagaslóak lettek a 2023-as valós dubai klímacsúcshoz képest a kibocsátáscsökkentés terén. A résztvevők felkérték a fejlett országokat kibocsátásuk 2025-ig való tetőzésére, és a globális net zéró 2050-ig vagy korábban való elérésére, ezáltal nagyon magas valószínűséggel elérhető lenne a 1,5°C.
"A valós egyezményekhez képest a diákok jelentősen több erőteljes, kötelező vállalást jelentő terminológiát alkalmaztak. Kifejezetten értékes eredmény, hogy a megállapodás új területeken is biztat közös vállalásokra, így az üvegházhatású gázok egyéb elsődleges forrásai kapcsán, pl. a mezőgazdaságban”
- értékelte az eredményeket Steve Kennedy, a Rotterdam School of Management, Erasmus University docense.
A konferencia zárásaként a résztvevők azt a tanulságot vonták le, hogy a felelősséget nem lehet áthárítani, valamint a megállapodáshoz kardinális fontosságú a felek indokainak megismerése és megértése.
A konferenciára 9 európai város egyeteméről érkeztek résztvevők, akinkek jelentős része az utazással járó karbonkibocsátás csökkentése érdekében vonattal érkezett Budapestre, mely Rotterdamból például 17 órát jelentett – a 2 órás repülőjárattal szemben.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
