Az egyetemisták klímakonferenciája szerint sikerülhetne 2°C alá mérsékelni a globális felmelegedést

Olyan sikeresen játszották szerepüket a hallgatók az egyetemi klímastratégiai szerepjáték során, ha tényleg ők tárgyalnának, a valóságban is tartható lenne a klímacél.

Ha diákok tárgyalnának, tartható lenne a 1,5°C-os klímacél – derült ki a csaknem 150 nemzetközi hallgató részvételével megrendezett konferenciaszimuláción a Budapesti Corvinus Egyetemen.

A Corvinus egyetemen május 9-11. között megrendezték a COP29 klímastratégiai szerepjátékot, amelyen a résztvevő hallgatók 53 országot, illetve 4 civil szervezetet képviselve játszották el a nemzetközi klímaváltozási keretegyezmény (UNFCCC) részes feleinek 29. konferenciáját (Conference of the Parties, COP).

Az egyetemen lezajlott tárgyalások során a hallgatók egy-egy szerepet eljátszva, különböző álláspontokat képviseltek a témával kapcsolatban. Egyes országok esetében ezért volt, akinek a fosszilis tüzelőanyagok további felhasználása melletti kellett kiállniuk.

Botos Barbara, a Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagyköveteként elmondta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását globálisan évi 2 tonna/fő szintre kellene szorítanunk ahhoz, hogy elérjük a 1,5°C-os célkitűzést

A szerepjátékban a diákok egy olyan javaslatról tárgyaltak, amely jelentősen befolyásolná a klímafinanszírozást: a fejlődésben lévő országokat a Világbank országbesorolása mentén további kategóriákba differenciálnák. Az eredmények kimagaslóak lettek a 2023-as valós dubai klímacsúcshoz képest a kibocsátáscsökkentés terén. A résztvevők felkérték a fejlett országokat kibocsátásuk 2025-ig való tetőzésére, és a globális net zéró 2050-ig vagy korábban való elérésére, ezáltal nagyon magas valószínűséggel elérhető lenne a 1,5°C.

"A valós egyezményekhez képest a diákok jelentősen több erőteljes, kötelező vállalást jelentő terminológiát alkalmaztak. Kifejezetten értékes eredmény, hogy a megállapodás új területeken is biztat közös vállalásokra, így az üvegházhatású gázok egyéb elsődleges forrásai kapcsán, pl. a mezőgazdaságban”

- értékelte az eredményeket Steve Kennedy, a Rotterdam School of Management, Erasmus University docense.

A konferencia zárásaként a résztvevők azt a tanulságot vonták le, hogy a felelősséget nem lehet áthárítani, valamint a megállapodáshoz kardinális fontosságú a felek indokainak megismerése és megértése.

A konferenciára 9 európai város egyeteméről érkeztek résztvevők, akinkek jelentős része az utazással járó karbonkibocsátás csökkentése érdekében vonattal érkezett Budapestre, mely Rotterdamból például 17 órát jelentett – a 2 órás repülőjárattal szemben.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.