Most sem hallotta meg az oktatási szervezeteket a kormány, 2024-ben június közepéig kell a gyerekeknek iskolába járni

Bár a vélemények beérkezését követően körülbelül 2,5 hétig egyeztettek és tárgyaltak róla, nem sok változás történt a tanév rendjének tervezete és hivatalos változata között.

  • Székács Linda

Augusztus 22-én, az elmúlt évekhez képest jóval később, de végre megjelent 2023/24-es tanév rendje. A hivatalos rendelet előtt a kormány tervezet formájában már július végén belengette a szünetek tervezett időpontjait, amiben már látható volt, hogy 2024-ben a megszokottnál körülbelül egy héttel később, június 21-én kezdődne a nyári szünet, végül pedig ez a dátum került bele a hivatalos tanév rendjébe is, annak ellenére, hogy az illetékes oktatási szervek és szakszervezetek augusztus 4-ig véleményezhették a tervezetet.

A véleményezés pedig meg is történt, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt írta,

"Az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony. Ezeket a tanítási napokat már csak azért sem lehet teljesértékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 24. és június 26. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-éig le kell bonyolítani."

A Civil Közoktatási Platform véleménye szerint pedig a tanítási év és a téli szünet meghosszabbítását pedagógiai okok nem támasztják alá, "egyszerűen csak a fűtési költségeken" szeretne spórolni a kormány az évközi - főként a téli szünet - meghosszabbításával.

A tervezetben egyébként az szerepelt, hogy

  • az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő).
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
  • A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 28. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő) lesz.
Arra pedig, hogy a szakszervezetek kritikái szerint a júniusi melegben a diákok már nem tudnak koncentrálni, a kormány úgy reagált: a Magyarországéhoz hasonló klímájú Szlovákiában is tovább tart a tanév, az iskolaépületek energetikai fejlesztése pedig folyamatos.
Így tehát, bár a vélemények beérkezése és a hivatalos tanév rendjének megjelenése között körülbelül 2,5 hét telt el "tárgyalásokkal", a szünetek időpontja nem sokat változott a tervezethez képest. Ebben ugyanis az szerepel, hogy
  • az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő) lesz.
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 21. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
  • A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).
  • A nyári szünet pedig a kritikák ellenére 2024. június 21-én kezdődik.
Változás tehát csak a téli és a tavaszi szünet időpontjában történt. A téli szünet a tervezethez képest egy nappal később, a tavaszi szünet pedig egy nappal korábban kezdődik majd, a június közepi tanévzárás viszont maradt, ami azt jelenti, hogy a diákok 2023. szeptember 1-től 2024. június 21-ig járnak majd iskolába.
    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

    Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

    Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

    Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.