Most sem hallotta meg az oktatási szervezeteket a kormány, 2024-ben június közepéig kell a gyerekeknek iskolába járni

Bár a vélemények beérkezését követően körülbelül 2,5 hétig egyeztettek és tárgyaltak róla, nem sok változás történt a tanév rendjének tervezete és hivatalos változata között.

  • Székács Linda

Augusztus 22-én, az elmúlt évekhez képest jóval később, de végre megjelent 2023/24-es tanév rendje. A hivatalos rendelet előtt a kormány tervezet formájában már július végén belengette a szünetek tervezett időpontjait, amiben már látható volt, hogy 2024-ben a megszokottnál körülbelül egy héttel később, június 21-én kezdődne a nyári szünet, végül pedig ez a dátum került bele a hivatalos tanév rendjébe is, annak ellenére, hogy az illetékes oktatási szervek és szakszervezetek augusztus 4-ig véleményezhették a tervezetet.

A véleményezés pedig meg is történt, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt írta,

"Az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony. Ezeket a tanítási napokat már csak azért sem lehet teljesértékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 24. és június 26. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-éig le kell bonyolítani."

A Civil Közoktatási Platform véleménye szerint pedig a tanítási év és a téli szünet meghosszabbítását pedagógiai okok nem támasztják alá, "egyszerűen csak a fűtési költségeken" szeretne spórolni a kormány az évközi - főként a téli szünet - meghosszabbításával.

A tervezetben egyébként az szerepelt, hogy

  • az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő).
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
  • A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 28. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő) lesz.
Arra pedig, hogy a szakszervezetek kritikái szerint a júniusi melegben a diákok már nem tudnak koncentrálni, a kormány úgy reagált: a Magyarországéhoz hasonló klímájú Szlovákiában is tovább tart a tanév, az iskolaépületek energetikai fejlesztése pedig folyamatos.
Így tehát, bár a vélemények beérkezése és a hivatalos tanév rendjének megjelenése között körülbelül 2,5 hét telt el "tárgyalásokkal", a szünetek időpontja nem sokat változott a tervezethez képest. Ebben ugyanis az szerepel, hogy
  • az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő) lesz.
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 21. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
  • A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).
  • A nyári szünet pedig a kritikák ellenére 2024. június 21-én kezdődik.
Változás tehát csak a téli és a tavaszi szünet időpontjában történt. A téli szünet a tervezethez képest egy nappal később, a tavaszi szünet pedig egy nappal korábban kezdődik majd, a június közepi tanévzárás viszont maradt, ami azt jelenti, hogy a diákok 2023. szeptember 1-től 2024. június 21-ig járnak majd iskolába.
    Hozzászólások

    „Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

    Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

    Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

    A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

    Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

    Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.