Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, fizikából melyik iskolák diákjai teljesítettek a legjobban.
1164 tanuló vett részt idén az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) fizikából.
A természettudományos tantárgyból két kategóriában mérettethették meg magukat a diákok. A II. kategóriában azoknak a gimnáziumoknak a tanulói indulhattak, ahol a 9. évfolyammal kezdődően – az egyes tanévek heti óraszámát összeadva – a versenyben való részvétel tanévének heti óraszámával bezárólag összesen heti 10 vagy annál több órában tanulják a fizikát bizonyítványban feltüntetett tantárgyként. Az I. kategóriában pedig azok a középiskolások versenyeztek, akik nem tartoznak a II. kategóriába. Ugyanakkor ők dönthettek úgy, hogy inkább a II. kategóriában indulnak.
A háromfordulós verseny első fordulójában mindkét kategóriában egy írásbeli feladatlapot kellett megoldani. Erre maximum 300 percük volt az indulóknak, akik maximum 85 pontot szerezhettek.
A második fordulóban szintén egy 300 perces írásbeli feladatlapot kaptak, amivel maximum 60 pontot érhettek el. A döntőbe jutó diákoknak pedig gyakorlati feladatokat kellett megoldaniuk 240 perc alatt, maximum 40 pontért.
A fizika OKTV döntőjébe az alábbi iskolákból jutottak be tanulók, zárójelben a diákok számával:
I. kategória
II. kategória
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
