Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, fizikából melyik iskolák diákjai teljesítettek a legjobban.
1164 tanuló vett részt idén az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) fizikából.
A természettudományos tantárgyból két kategóriában mérettethették meg magukat a diákok. A II. kategóriában azoknak a gimnáziumoknak a tanulói indulhattak, ahol a 9. évfolyammal kezdődően – az egyes tanévek heti óraszámát összeadva – a versenyben való részvétel tanévének heti óraszámával bezárólag összesen heti 10 vagy annál több órában tanulják a fizikát bizonyítványban feltüntetett tantárgyként. Az I. kategóriában pedig azok a középiskolások versenyeztek, akik nem tartoznak a II. kategóriába. Ugyanakkor ők dönthettek úgy, hogy inkább a II. kategóriában indulnak.
A háromfordulós verseny első fordulójában mindkét kategóriában egy írásbeli feladatlapot kellett megoldani. Erre maximum 300 percük volt az indulóknak, akik maximum 85 pontot szerezhettek.
A második fordulóban szintén egy 300 perces írásbeli feladatlapot kaptak, amivel maximum 60 pontot érhettek el. A döntőbe jutó diákoknak pedig gyakorlati feladatokat kellett megoldaniuk 240 perc alatt, maximum 40 pontért.
A fizika OKTV döntőjébe az alábbi iskolákból jutottak be tanulók, zárójelben a diákok számával:
I. kategória
II. kategória
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
