Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, biológiából melyik iskolák diákjai szerepeltek a legjobban.
Mintegy 3804 diák mérettette meg magát az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) biológiából, ami így az angol nyelv és a matematika után a harmadik legnépszerűbb tantárgy volt a versenyen. Ez nem meglepő, hiszen a továbbtanulás során az OKTV-eredményeket a felsőoktatási intézmények többletpontokkal, vagyis intézményi pontokkal díjazzák, amire az orvosi, fogorvosi- vagy gyógyszerészképzésekre készülőknek szükségük is van.
A versenyt két kategóriában hirdették meg. Az I. kategóriában azok a középiskolai tanulók versenyeztek, akik a 9. évfolyamtól kezdődően – az egyes tanévek heti óraszámát összeadva – a versenyben való részvétel tanévének heti óraszámával bezárólag összesen legfeljebb heti 9 órában tanulják a biológiát bizonyítványban feltüntetett tantárgyként. Míg a II. kategóriában azok a diákok indulhattak, akik nem tartoznak az I. kategóriába, az I. kategóriába tartozó diákok pedig választhatják, hogy inkább a II. kategóriába indulnak.
A döntőbe jutott diákok összesen három fordulón vettek részt. Az első fordulóban egy 180 perces, maximum 90 pontos írásbelit kellett megoldaniuk. A második fordulóban már egy 300 perces, maximum 75 pontos feladatlapot, az utolsó fordulóban, vagyis a döntőben pedig egy gyakorlati feladatot kaptak.
Kategóriánként mutatjuk az iskolákat, zárójelben pedig, hogy hány tanuló jutott be tőlük a biológia OKTV döntőjébe:
I. kategória
II. kategória
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.