Elvesztették a pert a Karinthy kirúgott tanárai, a bíróság szerint jogosan járt el a tankerület

Pénteken folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott, TASZ által képviselt hat tanár pere a Külső-pesti Tankerület ellen a Fővárosi Törvényszéken.

  • Tornyos Kata

A kirúgott karinthys tanárok elvesztették a Külső-pesti Tankerület elleni pert, a bíróság szerint az elbocsátás arányos és jogos szankció volt a tankerület részéről – írta meg a hvg.hu.

Még márciusban kezdődött el a a tárgyalása annak a hat tanárnak, akiket tavaly rúgtak ki a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból. A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a Külső-Pesti Tankerületi Központ ellen.

A bíróság végül elutasította a tanárok keresetét. A tárgyalás alatt a bíró azt vizsgálta, jogszerű volt-e a polgári engedetlenség miatt felmenteni a tanárokat. Indoklásában elmondta, hogy a polgári engedetlenség egyszerre volt munkaügyi és véleménynyilvánítási ügy.

A bíróság szerint a tanároknak tisztában kellett lenniük azzal, hogy a polgári engedetlenségre a munkáltató valahogyan lépni fog. Különösen akkor, ha a munkáltató alapjogokat biztosító intézmény, hiszen a gyerekek tanuláshoz való jogát kell biztosítaniuk. Arról kellett a bíróságnak döntenie, hogy a tanárok tevékenysége átlépte-e azt a határt, ahol már a tankerületnek közbe kellett avatkoznia, és a bíróság arra jutott, hogy igen – írja a lap.

A bírónő szerint a tankerületnek nem az volt a célja, hogy korlátozza a tanárok véleménynyilvánítását, hanem munkaügyi szempontok szerint mérlegeltek annak érdekében, hogy biztosítva legyen az oktatás. Hozzátette, hogy nem azt érte szankció, aki hangosabb volt, a tankerület döntése az alapján született meg, hogy ki hány órát mulasztott. A feleknek 15 napjuk van fellebbezni a döntés ellen.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.