A fehérvári tankerület nem akar kifizetni 21 túlórázó tanárt

A pedagógusok a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésért, a nyolc órán felüli és a hétvégi munkáért (például osztálykirándulás, gimnáziumi gólyatábor) járó túlórapénzt követelnek több évre visszamenően a Székesfehérvári Tankerületi Központtól.

Annak ellenére, hogy az elmúlt években több pedagógus nyert a kifizetetlen túlórák miatt munkaügyi pert a tankerülettel szemben, sőt még peren kívüli egyezségre is akadt példa, a Népszava információi szerint a székesfehérvári tankerület a pert indító 21 tanár követelésének jogosságát is vitatja.

A fehérvári pedagógusok még tavaly márciusban fordultak a bírósághoz, azonban eljárásjogi okokból novemberben újra elő kellett terjeszteniük a keresetüket. Ebben több évre visszamenőleg a

  • a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért
  • a napi nyolc órán felüli munkavégzésér
  • az iskolán kívüli, nem egy esetben hétvégi munkavégzésért (például osztálykirándulások, gimnáziumi gólyatábor) járó túlórapénz

kifizetését követelik.

A fordulat az ügyben akkor történt, amikor nemrég a Székesfehérvári Tankerületi Központ  ellenkérelmet nyújtott be, amelyben arra hivatkoznak, hogy a tanárok követeléseinek egy része elvévült, ezen kívül arra kérik a bíróságot, hogy utasítsa el a pedagógusok azon követeléseit is, amelyek jogilag még nem évültek el.

A tankerület szerint az, hogy az érintett pedagógusok ki szeretnék fizettetni a túlóráikért járó pénzt, az a 2022/2023-as tanév engedetlenségi megmozdulásaira vezethető vissza, hiszen korábban a tanároknak semmilyen ilyen jellegű követelésük nem volt.

A fehérvári tankerület szerint az eseti helyettesítéseknél nem fontos, hogy azokat mikor rendelték el. Ez utóbbi azért is érdekes, mert más, hasonló perekben már bíróság kimondta, hogy a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.

Ráaádásul a székesfehérvári tankerület szerint lényegében a tanár hibája, ha nem végez nyolc óra alatt a feladataival, például lassabban javítja a dolgozatokat, vagy több időbe telik felkészülnie az óráira.

Az iskolán kívüli munkavégzésről pedig úgy vélekednek, hogy mivel a gólyatábor nem szerepel a hivatalos pedagógiai programban, a különböző túrák és tanulmányi kirándulások pedig nincsenek benne az aktuális tanév iskolai munkatervében, semmi nem igazolja, hogy ezeket a programokat valóban meg is történtek, legalábbis papíron.

Stein Barnabár a fehérvári tanárok ügyvédje szerint a cinikusan  áll a tankerület az ügyhöz, az abszurditás tetőfoka pedig, hogy a tankerület kétségbe vonja az iskolán kívüli programok megvalósulását. Stein kitért arra is, hogy az egyik pedagógus esetében ezt számlákkal is tudják bizonyítani.

Az ügyvéd végül megjegyezte, ha a pedagógusok szigorúan tartanák magukat a napi nyolcórás munkaidőhöz, összeomlana az oktatási rendszer.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.