A fehérvári tankerület nem akar kifizetni 21 túlórázó tanárt

A pedagógusok a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésért, a nyolc órán felüli és a hétvégi munkáért (például osztálykirándulás, gimnáziumi gólyatábor) járó túlórapénzt követelnek több évre visszamenően a Székesfehérvári Tankerületi Központtól.

Annak ellenére, hogy az elmúlt években több pedagógus nyert a kifizetetlen túlórák miatt munkaügyi pert a tankerülettel szemben, sőt még peren kívüli egyezségre is akadt példa, a Népszava információi szerint a székesfehérvári tankerület a pert indító 21 tanár követelésének jogosságát is vitatja.

A fehérvári pedagógusok még tavaly márciusban fordultak a bírósághoz, azonban eljárásjogi okokból novemberben újra elő kellett terjeszteniük a keresetüket. Ebben több évre visszamenőleg a

  • a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért
  • a napi nyolc órán felüli munkavégzésér
  • az iskolán kívüli, nem egy esetben hétvégi munkavégzésért (például osztálykirándulások, gimnáziumi gólyatábor) járó túlórapénz

kifizetését követelik.

A fordulat az ügyben akkor történt, amikor nemrég a Székesfehérvári Tankerületi Központ  ellenkérelmet nyújtott be, amelyben arra hivatkoznak, hogy a tanárok követeléseinek egy része elvévült, ezen kívül arra kérik a bíróságot, hogy utasítsa el a pedagógusok azon követeléseit is, amelyek jogilag még nem évültek el.

A tankerület szerint az, hogy az érintett pedagógusok ki szeretnék fizettetni a túlóráikért járó pénzt, az a 2022/2023-as tanév engedetlenségi megmozdulásaira vezethető vissza, hiszen korábban a tanároknak semmilyen ilyen jellegű követelésük nem volt.

A fehérvári tankerület szerint az eseti helyettesítéseknél nem fontos, hogy azokat mikor rendelték el. Ez utóbbi azért is érdekes, mert más, hasonló perekben már bíróság kimondta, hogy a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.

Ráaádásul a székesfehérvári tankerület szerint lényegében a tanár hibája, ha nem végez nyolc óra alatt a feladataival, például lassabban javítja a dolgozatokat, vagy több időbe telik felkészülnie az óráira.

Az iskolán kívüli munkavégzésről pedig úgy vélekednek, hogy mivel a gólyatábor nem szerepel a hivatalos pedagógiai programban, a különböző túrák és tanulmányi kirándulások pedig nincsenek benne az aktuális tanév iskolai munkatervében, semmi nem igazolja, hogy ezeket a programokat valóban meg is történtek, legalábbis papíron.

Stein Barnabár a fehérvári tanárok ügyvédje szerint a cinikusan  áll a tankerület az ügyhöz, az abszurditás tetőfoka pedig, hogy a tankerület kétségbe vonja az iskolán kívüli programok megvalósulását. Stein kitért arra is, hogy az egyik pedagógus esetében ezt számlákkal is tudják bizonyítani.

Az ügyvéd végül megjegyezte, ha a pedagógusok szigorúan tartanák magukat a napi nyolcórás munkaidőhöz, összeomlana az oktatási rendszer.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.