Díjazták Magyarország legkiválóbb iskoláit, ezek az intézmények kaptak elismerést

A 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia döntőjének ünnepélyes megnyitóján 12 intézményt díjaztak.

  • Székács Linda

Ünnepélyes keretek között megnyitották a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia döntőjét a BME Q épület aulájában, ami szabadon látogatható május 31-én és június 1-én. A megnyitón Magyarország legkiválóbb, innovatív iskoláit is díjazták - írja a lapunknak küldött közleményében a Magyar Innovációs Szövetség.

A megnyitón 12 intézményt díjaztak, ezek a(z)

  • Apáczai Csere János Elméleti Líceum
  • BMSZC Neumann János Informatikai Technikum
  • BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum
  • Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
  • Budapesti Piarista Gimnázium
  • Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
  • Deutsche Schule Budapest, Thomas Mann Gymnasium
  • Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Techikum Debrecen
  • NYSZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium
  • Révai Miklós Gimnázium és Kollégium
  • Szegedi SZC Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola és Szilágyi Mihály Kollégium
  • Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Technikum

A közlemény szerint ezekben az iskolákban "különösen nagy hangsúlyt fektetnek a természettudományos szakkörök működtetésére és a kreatív tehetségek támogatására."

"Az ünnepélyes díjkiosztó ünnepséget a Magyar Innovációs Szövetség 2024. június 1-én tartja a Kopaszi-gáton, az ÖbölHáz Rendezvényközpontban, ahol az ország legtehetségesebb 10-12 diákja kap majd díjazást" - teszik hozzá.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.