Ha nem történik megoldás, a pedagógusokat ért bántalmazások az eddigieknél enyhébb elbírálás alá eshetnek a bíróságokon.
Jogalkalmazási problémák merültek fel a bíróságokon a pedagógusokat érintő ügyekben, miután egy törvénymódosítás miatt a pedagógusokat és más iskolai alkalmazottakat már nem lehet közfeladatot ellátó személyeknek tekinteni – derült ki egy a Népszavához eljuttatott bírósági körlevélből.
A közfeladatot ellátó személyek különleges védelem alatt állnak, ezért az ellenük elkövetett bűncselekmények is komolyabb büntetést vonnak maguk után. Ha azonban a pedagógusok már nem tartoznak ebbe a körbe, akkor ezt a minősítő körülményt már nem lehet alkalmazni például a tanárok ellen elkövetett iskolai erőszakkal kapcsolatos esetekben.
A Népszavához eljutott bírósági levél szerint bár a Büntető törvénykönyv (Btk.) vonatkozó rendelkezésének jelenleg is hatályos szövege alapján a pedagógusok is közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek, a köznevelési törvény erre vonatkozó része idén január1-től már nem hatályos.
Ezt a változás egyébként a pedagógusok új életpályájáról szóló jogszabálya, a "státusztörvény" okozta. Abban azonban már nem szerepel olyan bekezdés, amely a pedagógusok közfeladati jogállásáról szólna.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a lapnak elmondta, hogy bár felháborító az eset, bíznak abban, hogy nem szándékos kormányzati lépésről, hanem jogalkotói hibáról van szó, amit korrigálni fognak.
Frissítés 12.41
A sajtóhíreket a Belügyminisztérium cáfolta: " a pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak továbbra is közfeladatot ellátó személyek. Az ellenük elkövetett bűncselekmények - ha azoknak a közfeladat ellátásával való összefüggése megállapítható - megítélése során őket a Büntető Törvénykönyv közfeladatot ellátó személyként sorolja fel." - olvasható az MTI-nek küldött közleményben.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
