Mutatjuk, hogyan nyújthattok be jogorvoslati kérelmet, ha valamelyik középiskola döntésével nem értetek egyet.
Május 2-án mindenki megtudja, felvették-e abba a középiskolába, ahová korábban jelentkezett. Ugyanakkor már az ideiglenes felvételi jegyzék is árulkodó lehet: ha például valaki a lista legelején van abban a középiskolában, amit első helyen jelölt meg, szinte teljesen biztos, hogy onnan már nem szorítja ki senki és szeptemberben abban az iskolában és osztályban kezdheti a tanévet.
Lesznek azonban olyan diákok is, akiknek nem sikerül bekerülni a választott középiskolába, sőt, a listájukon megjelölt egyik intézménybe se. Ha ez a helyzet áll elő, fellebbezhettek, hiszen az iskola által meghozott döntés ellen jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozva indítható jogorvoslat.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint ezt a kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével nem értetek egyet. Ugyanakkor az Oktatási Hivatal az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét és az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja.
"A Hivatal az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét, valamint az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja. A középfokú jelentkezést elutasító igazgatói határozattal szembeni jogorvoslati eljárásban a középfokú intézmény fenntartója jár el és hoz másodfokú döntést. A köznevelési intézmények törvényes működését az iskola székhelye (telephelye) szerint illetékes kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében jogosult vizsgálni" - írják a tájékoztatóban.
Hozzáteszik; hogy a jogorvoslati kérelmet az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy az eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék
A jogorvoslati eljárás eredményéről az iskola fenntartója hoz másodfokú döntést. Ha a jelentkező tanköteles, ennek eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel tanulói jogviszonyban áll. De ha 8 évfolyamos és a 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkeztetek, csak abban az esetbn kell értesíteni az általános iskolátokat, ha a jogorvoslati eljárás után mégis felvételt nyertetek az adott középiskolába.
Ha ez sem sikerül, megpróbálhattok bekerülni egy másik középiskolába a május 6-án induló rendkívüli felvételi eljárás során. Erről ebben a cikkünkben írunk bővebben:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
