21 iskolát vennének át az államtól az egyetemek, egyházak, nemzetiségi önkormányatok és magán fenntartók

Korábban még 60 intézményről volt szó.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt a párbeszédes Mellár Tamás kérdésére, miszerint hány közoktatást érintő fenntartóváltási kérelem érkezett idén a minisztériumhoz

Rétvári azt válaszolta Mellár kérdésére írásban, hogy február utolsó munkanapjáig a tankerületektől kapott információ szerint 21 köznevelési intézmény átvételére érkezett szándékjelzés, amely nem egy kiugró adat - szúrta ki a 444.

Az államtitkár kitért arra is, hogy két alapítványi felsőoktatási intézmény és egy egyházi fenntartó visszalépett az átvételi szándéktól, a fennmaradó 18 átvételi szándék közül 9 egyházi fenntartótól, egy nemzetiségi önkormányzattól, 4 alapítványi felsőoktatási intézménytől, és 4 pedig egyéb magán fenntartótól érkezett.

A korábban jelzett 60-as szám a visszalépések előtti, az átadás-átvételi szándékkal érintett összes feladatellátási hely számát jelölte, nem az intézmények számát

– tette hozzá Rétvári.

Az állami iskolák fenntartóváltása kapcsán több oktatáskutató is aggodalmát fejezte ki az elmúlt hetekben. A szakemberek szerint ha egy önkormányzati vagy állami fenntartású intézményt egyház vagy egyetem vesz át, azzal megszűnik az intézmény kötelező felvételi körzete, nem fogja felvenni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyerekeket, a szegregáció mértéke ezáltal nő.

Az Eduline korábban meg próbálta kikérni a Belügyminisztériumtól az érintett iskolák listáját, de sem a Belügyminisztérium, sem pedig a Klebelsberg Központ nem adta ki számunkra.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu