Maruzsa Zoltán: "a tanárok 65 százaléka kapott több mint 32,2 százalékos emelést"

Az államtitkár megerősítette, hogy nincs egyszerű dolguk azoknak a pedagógusoknak, akik felmondtak a státusztörvény miatt, de most mégis visszatérnének a közoktatásba.

  • Tornyos Kata

A tankerületi intézményekben a tanárok 65 százaléka kapott több mint 32,2 százalékos emelést – mondta Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár a Magyar Nemzetnek. Arról is beszélt, hogy a pedagógus foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozók létszáma növekedésnek indult, a felsőoktatási felvételi jelentkezéseken pedig a második legnépszerűbb terület lett a pedagógusképzés.

Ennek ellenére fizika-kémia szakos pedagógusnak első választásként senki sem készül, de valamilyen más tantárggyal párosítva is csak 28-an jelölték meg első helyen a fizikát, 22-en pedig a kémiát az idei felvételizők közül az Oktatási Hivatal friss statisztikái szerint.

Az államtitkár beszélt azokról a pedagógusokról is, akik a státusztörvény miatt felmondtak, de mégis visszatérnének a közoktatásba. Szerinte van, aki puhatolózik, a munkáltató viszont nem feltétlenül bízik abban a munkavállalóban, aki egyszer már otthagyta tanév közben a gyerekeket. Döntő többségükben az óvodapedagógusok is megkapták a béremelést, de néhány városban vitáznak még a polgármesterrel. Van olyan városvezető, aki azt állítja, nem kapta meg a fedezetet, de Maruzsa azt mondta, hogy ott is be fogják bizonyítani, hogy megkapta, csak cél szerint kell felhasználni az állami támogatást.

Maruzsa szerint szakszervezetisnek lenni a világ legegyszerűbb dolga, mert mindig többet kell kérni, mint amit a kormány éppen ad. Ezt jó hangosan kell elmondani, és "akkor kifelé azt mutatják, hogy ők aztán harcolnak" – fogalmazott.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.