Elkészült az első 3D nyomtatott iskola a háború sújtotta Ukrajnában

Vannak szakértők, akik szkeptikusak a módszerrel kapcsolatban, mások szerint viszont 3D nyomtatással lehet majd a leggyorsabban újjáépíteni Ukrajna lerombolt városait.

  • Tornyos Kata

A Lvivban, Ukrajnában található 3 983 négyzetméteres oktatási létesítmény falait mindössze 40 óra alatt nyomtatták ki egy 3D nyomtatóval – számolt be róla a CNN. Ez az első 3D nyomtatott oktatási központ Európában és az első olyan épület, amelyet egy háborús övezetben ezzel az eljárással hoztak létre – a projektet megvalósító cég alapítója szerint.

Akadtak nehézségek

2022 szeptemberében kezdődtek el a munkálatok, és az egész projekt – az alapoktól a befejezésig – eredetileg csak három hónapot vett volna igénybe. Az orosz légitámadások és bombázások ekkor azonban súlyosan érintették az áramhálózatot, ami széleskörű áramkimaradásokhoz vezetett Lvivban. A helyi közösségek generátorokra támaszkodtak, így az építkezésnek is szünetelnie kellett.

Ukrajnában, ahol sok technikus, építőmunkás és ipari szakértő a frontvonalakon harcol, az automatizáció segíthet ellensúlyozni a munkaerőhiányt - mondta a projekten dolgozó Olga Gavura. Az orosz légitámadások továbbra is elpusztítják a nemzet infrastruktúráját: 2024-ben már több várost ért támadás, beleértve Lvivot, ahol civileket öltek meg és otthonokat romboltak le. Emiatt Gavura szerint elengedhetetlen lesz a 3D-nyomtatás a helyreállítandó épületek számára.

Néhány szakértő szerint a 3D nyomtatott építészet jelentősen gyorsabb és talán fenntarthatóbb is, mint a hagyományos építési módszerek. Ugyanakkor a lap megkérdezett egy kongkongi építészprofesszort is a témáról, aki szerint léteznek olcsóbb és gyorsabb alternatívák a 3D-nyomtatáshoz képest, például az előregyártott és moduláris épületek. Ezekhez az alkatrészeket gyárakban gyártják, amiket gyorsan összeszerelnek a helyszínen. Az előregyártott épületek az 1900-as évek elején voltak népszerűek, amikor a második világháború utáni újjáépítésre és a lakhatás biztosítására használták őket.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.