Január 1-től lehetővé teszi a státusztörvény, hogy szükség esetén a tankerületen belül egy másik köznevelési intézménybe vezényeljék át a pedagógusokat.
„Tudomásunk szerint a 2024. január 1. napjától a mai napig a tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézményekben nem került sor a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 68. § (4) bekezdése szerinti átvezénylésre”- közölte a Klebelsberg Központ az Index kérésére.
A pedagógusok új életpályatörvénye, vagyis a január 1-jén életbe lépett státusztörvény lehetővé teszi, hogy a tankerületi központok az általuk foglalkoztatott pedagógusokat áthelyezzék egy másik, járáson belüli nevelési-oktatási intézménybe, amennyiben a napi oda-visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel nem haladja meg a három órát. Ez alól kivételt képeznek azok a pedagógusok, akik alsó tagozatos, vagy annál fiatalabb gyereke van.
Az átvezénylés legfeljebb a rendeletben meghatározott tanítási félév végéig szólhat és nem minősül kiküldetésnek, aminek a maximum időtartama nem haladhatja meg az évi negyvennégy beosztás szerinti munkanapot, vagy a háromszázötvenkét órát.
Arra, hogy van-e tudomásuk egyéb "kinevezésektől eltérő foglalkoztatásról", például átirányításról vagy kiküldetésről, a Klebelsberg Központ nem reagált.
Az intézkedés egyébként - érthető módon - számos negatív visszajelzést és tiltakozást váltott ki a pedagógusokból, akik attól tartottak, hogy a kormány az átvezénylésükkel igyekszik majd leplezni a tanárhiányt. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint azonban "senki sem érezte úgy idén január elején, hogy egy teljesen más világba csöppent volna vissza."
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azonban korábban már megjegyezte, hogy az új szabályokat még nem mindenhol alkalmazzák.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
