Rétvári Bence szerint 2022 és 2025 között 93,5 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek

A kormány tervezete szerint jövőre további 21 százalékkal emelnék a pedagógusbéreket.

  • Székács Linda

Átlagosan 93,5 százalékkal nőnének a pedagógusbérek 2022 és 2025 között, ha megvalósul a kormány 2025-re tervezett 21 százalékos további béremelése - írja a HRportál Rétvári Bence Belügyminisztériumi államtitkár hétfői Országgyűlésen elhangzott felszólalása alapján.

Sztojka Attila Fideszes képviselő az Országgyűlésen hangsúlyozta, hogy megvalósult a kormány korábbi ígérete a béremelésről, és a pedagógusok bruttó fizetése átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett 2024 januárjától. A képviselő ezt követően azt kérdezte, hogy a kormánynak milyen további tervei vannak a pedagógusbérek fejlesztésére.

Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár szerint jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számolnak, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és az óvónők fizetése.

A Belügyminisztérium éppen egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott tervezete szerint egyébként a cél az, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ennek érdekében 2024 januárjától a pedagógusok fizetése nem lehet kevesebb, mint

  • gyakornok esetén bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés)
  • pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
  • pedagógus II. kategóriában bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
  • mesterpedagógus kategóriában bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
  • kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés).

További 2 százalék jár ugyanakkor, ha a pedagógus a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben (korábban egyetemi képzésben) szerezte, illetve 4 százalék, ha hiánytárgyat, például matematikát, fizikát vagy kémiát tanít.

Mindezek ellenére a visszajelzések szerint a pedagógusok több mint 60 százalékának csak a kötelező minimumra nőtt a fizetése. A témáról bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.