Rétvári Bence szerint 2022 és 2025 között 93,5 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek

A kormány tervezete szerint jövőre további 21 százalékkal emelnék a pedagógusbéreket.

  • Székács Linda

Átlagosan 93,5 százalékkal nőnének a pedagógusbérek 2022 és 2025 között, ha megvalósul a kormány 2025-re tervezett 21 százalékos további béremelése - írja a HRportál Rétvári Bence Belügyminisztériumi államtitkár hétfői Országgyűlésen elhangzott felszólalása alapján.

Sztojka Attila Fideszes képviselő az Országgyűlésen hangsúlyozta, hogy megvalósult a kormány korábbi ígérete a béremelésről, és a pedagógusok bruttó fizetése átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett 2024 januárjától. A képviselő ezt követően azt kérdezte, hogy a kormánynak milyen további tervei vannak a pedagógusbérek fejlesztésére.

Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár szerint jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számolnak, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és az óvónők fizetése.

A Belügyminisztérium éppen egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott tervezete szerint egyébként a cél az, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ennek érdekében 2024 januárjától a pedagógusok fizetése nem lehet kevesebb, mint

  • gyakornok esetén bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés)
  • pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
  • pedagógus II. kategóriában bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
  • mesterpedagógus kategóriában bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
  • kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés).

További 2 százalék jár ugyanakkor, ha a pedagógus a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben (korábban egyetemi képzésben) szerezte, illetve 4 százalék, ha hiánytárgyat, például matematikát, fizikát vagy kémiát tanít.

Mindezek ellenére a visszajelzések szerint a pedagógusok több mint 60 százalékának csak a kötelező minimumra nőtt a fizetése. A témáról bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.