Rétvári Bence szerint 2022 és 2025 között 93,5 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek

A kormány tervezete szerint jövőre további 21 százalékkal emelnék a pedagógusbéreket.

  • Székács Linda

Átlagosan 93,5 százalékkal nőnének a pedagógusbérek 2022 és 2025 között, ha megvalósul a kormány 2025-re tervezett 21 százalékos további béremelése - írja a HRportál Rétvári Bence Belügyminisztériumi államtitkár hétfői Országgyűlésen elhangzott felszólalása alapján.

Sztojka Attila Fideszes képviselő az Országgyűlésen hangsúlyozta, hogy megvalósult a kormány korábbi ígérete a béremelésről, és a pedagógusok bruttó fizetése átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett 2024 januárjától. A képviselő ezt követően azt kérdezte, hogy a kormánynak milyen további tervei vannak a pedagógusbérek fejlesztésére.

Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár szerint jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számolnak, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és az óvónők fizetése.

A Belügyminisztérium éppen egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott tervezete szerint egyébként a cél az, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ennek érdekében 2024 januárjától a pedagógusok fizetése nem lehet kevesebb, mint

  • gyakornok esetén bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés)
  • pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
  • pedagógus II. kategóriában bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
  • mesterpedagógus kategóriában bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
  • kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés).

További 2 százalék jár ugyanakkor, ha a pedagógus a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben (korábban egyetemi képzésben) szerezte, illetve 4 százalék, ha hiánytárgyat, például matematikát, fizikát vagy kémiát tanít.

Mindezek ellenére a visszajelzések szerint a pedagógusok több mint 60 százalékának csak a kötelező minimumra nőtt a fizetése. A témáról bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?