Rétvári Bence szerint 2022 és 2025 között 93,5 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek

A kormány tervezete szerint jövőre további 21 százalékkal emelnék a pedagógusbéreket.

Székács Linda

Átlagosan 93,5 százalékkal nőnének a pedagógusbérek 2022 és 2025 között, ha megvalósul a kormány 2025-re tervezett 21 százalékos további béremelése - írja a HRportál Rétvári Bence Belügyminisztériumi államtitkár hétfői Országgyűlésen elhangzott felszólalása alapján.

Sztojka Attila Fideszes képviselő az Országgyűlésen hangsúlyozta, hogy megvalósult a kormány korábbi ígérete a béremelésről, és a pedagógusok bruttó fizetése átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett 2024 januárjától. A képviselő ezt követően azt kérdezte, hogy a kormánynak milyen további tervei vannak a pedagógusbérek fejlesztésére.

Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár szerint jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számolnak, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és az óvónők fizetése.

A Belügyminisztérium éppen egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott tervezete szerint egyébként a cél az, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ennek érdekében 2024 januárjától a pedagógusok fizetése nem lehet kevesebb, mint

gyakornok esetén bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés)
pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
pedagógus II. kategóriában bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
mesterpedagógus kategóriában bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés).

További 2 százalék jár ugyanakkor, ha a pedagógus a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben (korábban egyetemi képzésben) szerezte, illetve 4 százalék, ha hiánytárgyat, például matematikát, fizikát vagy kémiát tanít.

Mindezek ellenére a visszajelzések szerint a pedagógusok több mint 60 százalékának csak a kötelező minimumra nőtt a fizetése. A témáról bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.