Rétvári Bence szerint 2022 és 2025 között 93,5 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek

A kormány tervezete szerint jövőre további 21 százalékkal emelnék a pedagógusbéreket.

  • Székács Linda

Átlagosan 93,5 százalékkal nőnének a pedagógusbérek 2022 és 2025 között, ha megvalósul a kormány 2025-re tervezett 21 százalékos további béremelése - írja a HRportál Rétvári Bence Belügyminisztériumi államtitkár hétfői Országgyűlésen elhangzott felszólalása alapján.

Sztojka Attila Fideszes képviselő az Országgyűlésen hangsúlyozta, hogy megvalósult a kormány korábbi ígérete a béremelésről, és a pedagógusok bruttó fizetése átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett 2024 januárjától. A képviselő ezt követően azt kérdezte, hogy a kormánynak milyen további tervei vannak a pedagógusbérek fejlesztésére.

Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár szerint jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számolnak, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és az óvónők fizetése.

A Belügyminisztérium éppen egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott tervezete szerint egyébként a cél az, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ennek érdekében 2024 januárjától a pedagógusok fizetése nem lehet kevesebb, mint

  • gyakornok esetén bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés)
  • pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
  • pedagógus II. kategóriában bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
  • mesterpedagógus kategóriában bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
  • kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés).

További 2 százalék jár ugyanakkor, ha a pedagógus a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben (korábban egyetemi képzésben) szerezte, illetve 4 százalék, ha hiánytárgyat, például matematikát, fizikát vagy kémiát tanít.

Mindezek ellenére a visszajelzések szerint a pedagógusok több mint 60 százalékának csak a kötelező minimumra nőtt a fizetése. A témáról bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.