Az önkormányzatok nemet mondanak a Tamási Áron Gimnázium fenntartóváltására

A váltásról azonban majd Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter hozza meg a végső döntést.

  • Tornyos Kata

A Hegyvidéki Önkormányzat és a kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetői tegnap egyeztettek a Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium tervezett fenntartóváltása ügyében –  számolt be róla a Facebook-oldalán Fonti Krisztina, a XII. kerület, Hegyvidék alpolgármestere. Arra jutottak, hogy:

  • Nem támogatnak egy olyan megoldást, ami hátrányosan érintheti a hegyvidéki családokat és a német nemzetiséget.
  • A német nemzetiségi tanulóktól, a hegyvidéki családoktól a jövőben sem szedhető tandíj.
  • Az iskola ingatlana önkormányzati tulajdon és az is marad.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy XII. kerületi iskola a Közép-budai Tankerületi Központ fenntartásából a Gábor Dénes Egyetemhez kerülne, ami az egyetem 12 oldalas koncepciója szerint felmenő rendszerben fizetőssé válna, a diákok szüleinek így havi 100-150 ezer forintot kellene fizetni. Cserébe viszont azt ígérik, hogy minden diák kapna laptopot, a termeket okostáblákkal szerelnék fel és új labort is építenének.

Azóta a Gábor Dénes Egyetem (GDE) honlapján közzétett nyílt levelében arról számolt be, hogy a Tamási intézményfejlesztési koncepciója egy javaslat a GDE részéről, amit csak a szülőkkel, diákokkal és tanárokkal közösen tudnak véglegesíteni. Amennyiben az érintettek nem támogatják a fenntartóváltást, úgy a GDE visszavonja az átvételi kérelmét és az ezzel kapcsolatos kötelezettség vállalásait.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.