Lannert Judit oktatáskutató szerint a pedagógusminőséggel összefüggésben van, hogy a PISA-teszten az OECD-átlag alatt van az jól teljesítők aránya.
Lannert Judit oktatáskutató a Qubitnak egy hosszú interjúban elemezte a tavaly, december 5-én bemutatott PISA-eredményeket. A legfontosabb mutatókat Magyarország esetében pedig külön is megvizsgálta.
A szakember szerint a mostani eredmények arra utalnak, hogy Magyarország a közepes fejlettség csapdájában van, ahonnan nehéz átlépni a magasabb jövedelmű országok csoportjába.
"Nincs katasztrófa, ott vagyunk az átlag körül, de innen nem tudunk kitörni, szóval nincs miért hátradőlnünk."
- fejtette ki az oktatáskutató, majd hozzátette, hogy a PISA-teszten az alulteljesítő magyar diákok aránya eléri az OECD-átlagot. Ehhez képest a legjobban teljesítők aránya csak 13 százalék, míg az OECD-átlag 16 százalék. A szakember szerint a kormány hiába hangsúlyozza a tehetséggondozás fontosságát, a valóság az, hogy míg stabilizálódott az alultelhesítők aránya, addig "fölül romlik a helyzet".
Lannert szerint a jelenség hátterében a pedagógusminőség állhat.
"Ha egyre alacsonyabb képességű emberek mennek el tanárnak, akkor egy bizonyos szint felett a korrepetálás vagy magolás erőltetésével már nem lehet továbbfejleszteni a tehetségeket."
- jegyezte meg a szakember, majd megjegyezte, hogy itthon van egy-két "keltető" elitgimnázium, de a tehetséggondozás nagyjából ezzel ki is merül.
Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon a diákok teljesítményét más országokhoz képest jobban meghatározza a szülők anyagi helyzete és végzettsége, amit a szegregációs folyamatok csak tovább erősítenek.
A PISA-eredményekkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
