Ellentmondanak egymásnak a tanárok bérénél megállapított sávhatárok

Továbbra sem kaptak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a teljesítményértékelési rendszer alapján meddig csökkenhet majd a pedagógusok fizetése. A rendeletet többféleképpen is lehet értelmezni.

Idén szeptemberben tervezik bevezetni az új pedagógusteljesítmény-értékelési rendszert. Bár a kormány látszólag garantálja, hogy ennek ellenére nem fog csökkeni a pedagógusok bére, a jelenlegi jogszabályok értelmében erre mégis lenne lehetőség – tájékoztat róla a Népszava.

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, 2025 szeptemberétől kisebb fizetése lehet azoknak a tanároknak, akik az értékelés során alacsony teljesítményt nyújtanak. Ezeket a sávhatárokat a pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) tartalmazza.

A törvényi sávhatárok mellett azonban rögzítették a rendeleti alsó sávhatárokat is, amelyek az idén januártól érvényes bérek minimum bruttó fizetését határozzák meg.

A státusztörvény értelmében, ha egy pedagógus 50 százalék alatti eredményt ér el a teljesítményértékelésen, a bérét le lehetne csökkenteni a rendeleti 538 ezer forintos minimum alá, egészen a törvényben meghatározott 410 ezer forintig.

Azonban a január 18-án megjelent rendeletbe bekerült egy olyan rész, mely szerint a státusztörvény vonatkozó részének (98. paragrafus, 3. bekezdés) alkalmazásakor „a munkáltató a pedagógus havi illetményét a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével alacsonyabb összegben nem határozhatja meg”.

Ennek értelmezével viszont gondok vannak, ugyanis azt nem konkretizálták, pontosan minél alacsonyabb összegben nem lehet megállapítani a béreket: a törvényi vagy a rendeleti sávhatároknál.

A Népszava a helyzet tisztázása érdekében megkérdezte a szaktárcát, ahonnan ez a válasz érkezett:

„A meghatározott minimumoknál alacsonyabbat nem kaphatnak, tehát negatív eltérítés nem érvényesíthető.”

Ebből ismételten nem derül ki, hogy melyiket értik “meghatározott minimumok” alatt az általuk megállapított törvényi és rendeleti sávhatárok közül.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő a lap megkeresésére azt válaszolta, miután a rendeletben sem a törvényi, sem a rendeleti minimumösszegekre nem hivatkoznak egyértelműen, a korlátozás csupán azt jelenti,

hogy a 2024. szeptemberétől kezdődő tanévben első alkalommal lebonyolítandó teljesítményértékelés eredményeként nem lehet majd csökkenteni a pedagógusok bérét.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a szaktárcával történt egyeztetéseken is csak az derült ki, hogy 2025. szeptemberéig biztosan nem lehet csökkenteni a béreket, ám hogy azt követően mi lesz, arra állítása szerint nem kaptak egyértelmű választ.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet úgy látja, a rendeletet úgy is lehet értelmezni, hogy az határozatlan időre előírja a negatív eltérítés tilalmát, de szerinte a megnyugtató az lenne, ha a státusztörvényt is módosítanák. Elmondása szerint erre vonatkozó kérdésükre az egyeztetéseken nem kaptak ígéretet.

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?