A magyar szülők többsége még mindig ragaszkodik a házi feladathoz - derült ki egy hazai kutatásból. Ez nincsen mindenhol így, idén januárban betiltotta a házi feladatot az általános iskolákban a lengyel oktatási miniszter. Ebből kifolyólag megnéztük, hogy Magyarországon szabályozva van-e, hogy mennyi leckét kaphatnak a diákok, illetve mi a bevett gyakorlat.
Magyarországon nincsen egységes szabályozás, ezért intézményenként teljesen eltérhet, hogy milyen előírások vonatkoznak a házi feladatokra. Az adott iskola pedagógiai programjában szerepel, hogy mikor, mennyi házi feladatot adhatnak fel a pedagógusok, vagy éppenséggel hogyan kezelik azt, ha valamilyen okból nincsen készen készen a lecke.
Egy alsónémedi általános iskolában például ezek az elvek vonatkoznak a tanárokra:
"Suli után nagyjából 2-2,5 órát rá kell szánni a tanulásra, ha tényleg mindent meg akarsz csinálni"
– válaszolta egy tizedikes gimnazista, amikor arról kérdeztük, hogy mennyit kell foglalkoznia a tanulással az iskola után. Felsorolta, hogy általában fakton kapnak napi egy oldalnyi gyakorolni valót, irodalomból gyakran kell verset olvasniuk, matekból és nyelvekből óránként 2-3 feladat a gyakori, utóbbiból pedig hetente felelnek is. Összességében úgy értékeli, hogy mennyiség szempontjából nem annyira megterhelő, mert nincs minden nap minden tárgyuk, viszont könnyen összegyűlnek a teendők a hét folyamán.
| Felmérés: a szülők felének a házi feladat és a közös tanulás viszi el a legtöbb idejét |
| Naponta 3-4 órát is foglalkoznak az általános iskolás diákok szülei a diákok iskolai teendőivel – derült ki a MediaMarkt kutatásából. A szülők közel felének (47%-nak) a közös tanulás, illetve a házifeladatok ellenőrzése veszi el a legtöbb idejét. Érdekes módon ez az arány a felső tagozatos gyerekek szüleinél a legmagasabb, de a középiskolások esetében is sok szülő, a megkérdezettek harmada, jelölte meg ezt a legidőigényesebb teendőként. |
Sok szakember értelmetlennek tartja, de a magyar szülők többsége még mindig ragaszkodik a házi feladathoz, legalábbis az IDEA kutatásában részt vevők 58 százaléka úgy nyilatkozott, hogy lecke kell, „nekem is volt, ez mindig is így volt”.
Hasonló tendencia körvonalazódik annál a kérdésnél, hogy a diákoknak mikor és hol kellene megírniuk a házi feladatot: a válaszolók 42 százaléka szerint az iskolában, 38 százalék szerint viszont otthon, hogy a gyerekek „elsajátítsák az önálló tanulás módját”. A szülők 11 százaléka egyébként jónak tartja a házi feladatokat, mert felnőttként is tanul belőle, amikor segít a gyerekének, 9 százalék azonban úgy gondolja: a lecke csak arra jó, „hogy amit a tanár nem tudott leadni az órán, azt bepótoltassa a gyerekekkel”.
Szükség van a házi feladatra?
Egy hasonló témával foglalkozó tanulmány kiemelte, hogy a házi feladat a tanulmányi eredményesség növelésének egyik eszköze. A házi feladatnak lehet szerepe:
Egy amerikai kutatás szerint viszont főleg az idősebb diákok körében érzékelhető a lecke pozitív hatása. Az eredményekből kiderült, hogy az általános iskolákban a házi feladatok és a teszteredmények között nincs lényeges összefüggés, viszont középiskolában jobb eredményeket értek el azok, akik otthon is gyakoroltak.
Ugyanakkor fontos az esélyegyenlőtlenség kontextusában is vizsgálni a kérdést, mert a különböző társadalmi hátterű tanulók eltérő erőforrásokkal rendelkeznek az otthoni tanulástámogatás tekintetében. Növelheti a különbséget az alacsonyan, illetve a kiemelkedően teljesítő tanulók között. Ennek a problémának a kezelésére több angolszász államban születtek „házi feladat klubok”, így a diákoknak rendelkezésükre áll a szakmai támogatás.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
