A magyar szülők többsége még mindig ragaszkodik a házi feladathoz - derült ki egy hazai kutatásból. Ez nincsen mindenhol így, idén januárban betiltotta a házi feladatot az általános iskolákban a lengyel oktatási miniszter. Ebből kifolyólag megnéztük, hogy Magyarországon szabályozva van-e, hogy mennyi leckét kaphatnak a diákok, illetve mi a bevett gyakorlat.
Magyarországon nincsen egységes szabályozás, ezért intézményenként teljesen eltérhet, hogy milyen előírások vonatkoznak a házi feladatokra. Az adott iskola pedagógiai programjában szerepel, hogy mikor, mennyi házi feladatot adhatnak fel a pedagógusok, vagy éppenséggel hogyan kezelik azt, ha valamilyen okból nincsen készen készen a lecke.
Egy alsónémedi általános iskolában például ezek az elvek vonatkoznak a tanárokra:
"Suli után nagyjából 2-2,5 órát rá kell szánni a tanulásra, ha tényleg mindent meg akarsz csinálni"
– válaszolta egy tizedikes gimnazista, amikor arról kérdeztük, hogy mennyit kell foglalkoznia a tanulással az iskola után. Felsorolta, hogy általában fakton kapnak napi egy oldalnyi gyakorolni valót, irodalomból gyakran kell verset olvasniuk, matekból és nyelvekből óránként 2-3 feladat a gyakori, utóbbiból pedig hetente felelnek is. Összességében úgy értékeli, hogy mennyiség szempontjából nem annyira megterhelő, mert nincs minden nap minden tárgyuk, viszont könnyen összegyűlnek a teendők a hét folyamán.
| Felmérés: a szülők felének a házi feladat és a közös tanulás viszi el a legtöbb idejét |
| Naponta 3-4 órát is foglalkoznak az általános iskolás diákok szülei a diákok iskolai teendőivel – derült ki a MediaMarkt kutatásából. A szülők közel felének (47%-nak) a közös tanulás, illetve a házifeladatok ellenőrzése veszi el a legtöbb idejét. Érdekes módon ez az arány a felső tagozatos gyerekek szüleinél a legmagasabb, de a középiskolások esetében is sok szülő, a megkérdezettek harmada, jelölte meg ezt a legidőigényesebb teendőként. |
Sok szakember értelmetlennek tartja, de a magyar szülők többsége még mindig ragaszkodik a házi feladathoz, legalábbis az IDEA kutatásában részt vevők 58 százaléka úgy nyilatkozott, hogy lecke kell, „nekem is volt, ez mindig is így volt”.
Hasonló tendencia körvonalazódik annál a kérdésnél, hogy a diákoknak mikor és hol kellene megírniuk a házi feladatot: a válaszolók 42 százaléka szerint az iskolában, 38 százalék szerint viszont otthon, hogy a gyerekek „elsajátítsák az önálló tanulás módját”. A szülők 11 százaléka egyébként jónak tartja a házi feladatokat, mert felnőttként is tanul belőle, amikor segít a gyerekének, 9 százalék azonban úgy gondolja: a lecke csak arra jó, „hogy amit a tanár nem tudott leadni az órán, azt bepótoltassa a gyerekekkel”.
Szükség van a házi feladatra?
Egy hasonló témával foglalkozó tanulmány kiemelte, hogy a házi feladat a tanulmányi eredményesség növelésének egyik eszköze. A házi feladatnak lehet szerepe:
Egy amerikai kutatás szerint viszont főleg az idősebb diákok körében érzékelhető a lecke pozitív hatása. Az eredményekből kiderült, hogy az általános iskolákban a házi feladatok és a teszteredmények között nincs lényeges összefüggés, viszont középiskolában jobb eredményeket értek el azok, akik otthon is gyakoroltak.
Ugyanakkor fontos az esélyegyenlőtlenség kontextusában is vizsgálni a kérdést, mert a különböző társadalmi hátterű tanulók eltérő erőforrásokkal rendelkeznek az otthoni tanulástámogatás tekintetében. Növelheti a különbséget az alacsonyan, illetve a kiemelkedően teljesítő tanulók között. Ennek a problémának a kezelésére több angolszász államban születtek „házi feladat klubok”, így a diákoknak rendelkezésükre áll a szakmai támogatás.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
