Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A magyar szülők többsége még mindig ragaszkodik a házi feladathoz - derült ki egy hazai kutatásból. Ez nincsen mindenhol így, idén januárban betiltotta a házi feladatot az általános iskolákban a lengyel oktatási miniszter. Ebből kifolyólag megnéztük, hogy Magyarországon szabályozva van-e, hogy mennyi leckét kaphatnak a diákok, illetve mi a bevett gyakorlat.
Magyarországon nincsen egységes szabályozás, ezért intézményenként teljesen eltérhet, hogy milyen előírások vonatkoznak a házi feladatokra. Az adott iskola pedagógiai programjában szerepel, hogy mikor, mennyi házi feladatot adhatnak fel a pedagógusok, vagy éppenséggel hogyan kezelik azt, ha valamilyen okból nincsen készen készen a lecke.
Egy alsónémedi általános iskolában például ezek az elvek vonatkoznak a tanárokra:
"Suli után nagyjából 2-2,5 órát rá kell szánni a tanulásra, ha tényleg mindent meg akarsz csinálni"
– válaszolta egy tizedikes gimnazista, amikor arról kérdeztük, hogy mennyit kell foglalkoznia a tanulással az iskola után. Felsorolta, hogy általában fakton kapnak napi egy oldalnyi gyakorolni valót, irodalomból gyakran kell verset olvasniuk, matekból és nyelvekből óránként 2-3 feladat a gyakori, utóbbiból pedig hetente felelnek is. Összességében úgy értékeli, hogy mennyiség szempontjából nem annyira megterhelő, mert nincs minden nap minden tárgyuk, viszont könnyen összegyűlnek a teendők a hét folyamán.
| Felmérés: a szülők felének a házi feladat és a közös tanulás viszi el a legtöbb idejét |
| Naponta 3-4 órát is foglalkoznak az általános iskolás diákok szülei a diákok iskolai teendőivel – derült ki a MediaMarkt kutatásából. A szülők közel felének (47%-nak) a közös tanulás, illetve a házifeladatok ellenőrzése veszi el a legtöbb idejét. Érdekes módon ez az arány a felső tagozatos gyerekek szüleinél a legmagasabb, de a középiskolások esetében is sok szülő, a megkérdezettek harmada, jelölte meg ezt a legidőigényesebb teendőként. |
Sok szakember értelmetlennek tartja, de a magyar szülők többsége még mindig ragaszkodik a házi feladathoz, legalábbis az IDEA kutatásában részt vevők 58 százaléka úgy nyilatkozott, hogy lecke kell, „nekem is volt, ez mindig is így volt”.
Hasonló tendencia körvonalazódik annál a kérdésnél, hogy a diákoknak mikor és hol kellene megírniuk a házi feladatot: a válaszolók 42 százaléka szerint az iskolában, 38 százalék szerint viszont otthon, hogy a gyerekek „elsajátítsák az önálló tanulás módját”. A szülők 11 százaléka egyébként jónak tartja a házi feladatokat, mert felnőttként is tanul belőle, amikor segít a gyerekének, 9 százalék azonban úgy gondolja: a lecke csak arra jó, „hogy amit a tanár nem tudott leadni az órán, azt bepótoltassa a gyerekekkel”.
Szükség van a házi feladatra?
Egy hasonló témával foglalkozó tanulmány kiemelte, hogy a házi feladat a tanulmányi eredményesség növelésének egyik eszköze. A házi feladatnak lehet szerepe:
Egy amerikai kutatás szerint viszont főleg az idősebb diákok körében érzékelhető a lecke pozitív hatása. Az eredményekből kiderült, hogy az általános iskolákban a házi feladatok és a teszteredmények között nincs lényeges összefüggés, viszont középiskolában jobb eredményeket értek el azok, akik otthon is gyakoroltak.
Ugyanakkor fontos az esélyegyenlőtlenség kontextusában is vizsgálni a kérdést, mert a különböző társadalmi hátterű tanulók eltérő erőforrásokkal rendelkeznek az otthoni tanulástámogatás tekintetében. Növelheti a különbséget az alacsonyan, illetve a kiemelkedően teljesítő tanulók között. Ennek a problémának a kezelésére több angolszász államban születtek „házi feladat klubok”, így a diákoknak rendelkezésükre áll a szakmai támogatás.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).