Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A béremelésről és a teljesítményértékelési rendszerről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke beszélt az InfoRádióban.
A kezdő pedagógusoknál átlagosan 32 százalék, a pedagógus I fokozatúaknál nagyjából 31 százalék, a pedagógus II fokozatúaknál nagyjából 29 százalék, a mesterpedagógusok esetében 21 százalék, a kutatóknál pedig 17 százalékos lehet az a béremelés, aminek teljesítéséhez a napokban megérkezett az Európai Unió garanciája - beszélt róla Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerdán az InfoRádió Aréna című műsorában.
A pedagógusok 32,2 százalékos béremelését Orbán Viktor még a december 21-i nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, néhány nappal később pedig megjelent a Belügyminisztérium arról szóló közleménye, hogy a kezdő pedagógusbér ettől kezdve bruttó 528 ezer forint lesz, míg a pedagógus I minősítésűeknek bruttó 538 ezer, pedagógus II fokozatban pedig bruttó 555 ezer forint.
"Mivel az elv nyilván az, hogy ennél a gyakornoki bérnél nem kereshetnek kevesebbet azok a pedagógusok sem, akik már a pályán vannak, ez magával tolta az egész bérskálát, és ezért kellett a fokozatoknál az alsó határokat feljebb emelni" - jegyezte meg az NKP elnöke a gyakornokok béremelésével kapcsolatban.
Horváth Péter azt is hozzátette, hogy az egyetemi mesterfokozatért plusz 2 százalék, a természettudományos hiányszakmákban (biológia, kémia, földrajz, fizika, természetismeret, digitális kultúra/informatika, matematika) dolgozóknak pedig további 4 százalék jár.
Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok.
Horváth Péter a tervezet szerint 2024/25-ös évben bevezetendő teljesítményértékelési rendszerről is beszélt, amiről épp a napokban derült ki, hogy bár a kormány korábbi ígérete az volt, hogy a rosszul teljesítő pedagógusok fizetését sem csökkentenék, a Belügyminisztérium január elején a Népszava kérdésére mégis azt a választ adta, hogy a 2025/2026-as tanévtől a munkáltatók, vagyis például a tankerületek az alacsony teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapíthatják meg.
Horváth Péter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott:
"Abban, hogy az egész pálya érzékelhető béremelést kapjon, az is szerepet fog játszani, hogy a teljesítményértékelés hatására a bérnek nem szabad csökkennie. Úgyhogy szerintem ezzel várjuk még meg, hogy mit hoz a gyakorlat."
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.