A béremelésről és a teljesítményértékelési rendszerről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke beszélt az InfoRádióban.
A kezdő pedagógusoknál átlagosan 32 százalék, a pedagógus I fokozatúaknál nagyjából 31 százalék, a pedagógus II fokozatúaknál nagyjából 29 százalék, a mesterpedagógusok esetében 21 százalék, a kutatóknál pedig 17 százalékos lehet az a béremelés, aminek teljesítéséhez a napokban megérkezett az Európai Unió garanciája - beszélt róla Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerdán az InfoRádió Aréna című műsorában.
A pedagógusok 32,2 százalékos béremelését Orbán Viktor még a december 21-i nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, néhány nappal később pedig megjelent a Belügyminisztérium arról szóló közleménye, hogy a kezdő pedagógusbér ettől kezdve bruttó 528 ezer forint lesz, míg a pedagógus I minősítésűeknek bruttó 538 ezer, pedagógus II fokozatban pedig bruttó 555 ezer forint.
"Mivel az elv nyilván az, hogy ennél a gyakornoki bérnél nem kereshetnek kevesebbet azok a pedagógusok sem, akik már a pályán vannak, ez magával tolta az egész bérskálát, és ezért kellett a fokozatoknál az alsó határokat feljebb emelni" - jegyezte meg az NKP elnöke a gyakornokok béremelésével kapcsolatban.
Horváth Péter azt is hozzátette, hogy az egyetemi mesterfokozatért plusz 2 százalék, a természettudományos hiányszakmákban (biológia, kémia, földrajz, fizika, természetismeret, digitális kultúra/informatika, matematika) dolgozóknak pedig további 4 százalék jár.
Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok.
Horváth Péter a tervezet szerint 2024/25-ös évben bevezetendő teljesítményértékelési rendszerről is beszélt, amiről épp a napokban derült ki, hogy bár a kormány korábbi ígérete az volt, hogy a rosszul teljesítő pedagógusok fizetését sem csökkentenék, a Belügyminisztérium január elején a Népszava kérdésére mégis azt a választ adta, hogy a 2025/2026-as tanévtől a munkáltatók, vagyis például a tankerületek az alacsony teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapíthatják meg.
Horváth Péter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott:
"Abban, hogy az egész pálya érzékelhető béremelést kapjon, az is szerepet fog játszani, hogy a teljesítményértékelés hatására a bérnek nem szabad csökkennie. Úgyhogy szerintem ezzel várjuk még meg, hogy mit hoz a gyakorlat."
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
