Pedagógusok teljesítményértékelése: 2025-től csökkenhet a tanárok bére

2025 szeptemberétől kisebb lehet a fizetése annak a pedagógusnak, aki az értékelés során alacsony szinten teljesített.

A Belügyminisztérium (BM) Népszava érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy a 2025/2026-as tanévtől a munkáltatók, vagyis például a tankerületek az alacsony teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapíthatják meg.

A státusztörvény értemében a tanárok besorolásától függ, milyen sávban mozoghat a fizetésük. Az alsó határ a következőképpen alakul:

  • Pedagógus I.:  bruttó 410 ezer Ft
  • Pedagógus II.: bruttó 430 ezer Ft

A törvény azonban lehetőséget ad többek között arra, hogy a kormány rendeleti úton ettől eltérő sávokat állapítson meg. Ahogyan ezt is meg is tette az ünnepek között. Ennek tükrében a pedagógus I. fokozatot elért tanárok bruttó bérének összege januártól nem lehet kevesebb, mint 538 ezer forint, a pedagógus II. esetében pedig 555 ezer forint.

Ha ezek az összegek 2025 szeptemberéig változatlanok maradnak, akkor ez azt jelenti, hogy ha egy pedagógus I. fokozatú tanár nem ér el megfelelő pontszámot a teljesítményértékelésen, akkor a fizetését 2025 szeptemberétől bruttó 410 ezer forintig lehet csökkenteni.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a portálnak azt nyilatkozta: felháborító, hogy a tárgyalások során a szemükbe hazudtak, ugyanis a sztrájkbizottsági egyeztetéseken a jegyzőkönyvben is rögzítették, hogy a teljesítményértékelés alapján nem fogják csökkenteni a pedagógusok bérét.

Totyik szerint ebben a formában a teljesítményértékelési rendszer "kicsinyes bosszúkra" is lehetőséget ad az intézményvezetőknek és a tankerületi igazgatóknak. Emögé bújva például megbüntethetik azokat a pedagógusokat, akik sztrájkban vagy más tiltakozó akciókban vesznek részt.

A pedagógusok teljesítményértékelésével foglalkozó miniszteri rendelet várhatóan 2024. június 1-jén lép életbe, így várhatóan a pedagógusok első teljesítményértékelése a 2024/2025-ös tanévben lesz.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.