Közleményben tisztázta a Kulturális és Innovációs Minisztérium a szakképzésben oktatók béremelésének körülményeit.
A minisztériumot korábban azzal kapcsolatban kerestük, hogy valóban kimaradnak-e a szakképzésben dolgozók a pedagógusok 32,2 százalékos béremeléséből, hiszen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezetének képviselői korábban arról beszéltek: mivel a szakképzésben oktatók béremelése nem szerepel az EFOP Plusz program vállalásaiban, ezért ők nem számíthatnak az Orbán Viktor miniszterelnök által december 21-én belengetett, majd december 29-én "társadalmi egyeztetésre" bocsátott, de a Magyar Közlönyben már megjelent béremelésre.
A KIM a szerdán kiadott közleményében azt írja, "a szakképzésben oktatók átlagbérét legalább azonos arányban kell növelni a pedagógusok illetménye emelésének mértékével", ezért a 2023 decemberében bejelentett 10 százalékos béremeléshez képest az esetükben is 32,2 százalékos béremelés valósul meg.
"2023-ban két lépcsőben, összességében átlagosan 15 százalékos béremelésre került sor a szakképzésben oktató tanárok esetében. Az elmúlt napokban megjelent a pedagógusok bérfejlesztéséről szóló koncepció, amelynek intézkedései a szakképzésben dolgozók béremelésére vonatkozóan is végrehajtásra kerülnek. Bár az operatív programokról folytatott tárgyalások során a szakképzésben oktatók béremeléséhez való hozzájárulástól Brüsszel elzárkózott, a kormány a nemzeti költségvetésből a pedagógus béremeléssel megegyező mértékű emelést biztosít a mintegy 24 ezer szakképzésben oktatónak" - írják.
A szakképzésben dolgozók béremelése - a köznevelésben dolgozó pedagógusok emeléséhez hasonlóan - 2024 januárjától lép életbe.
A pedagógusbér-emelésről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
