Februárban országjárásra indul az aHang és az Egységes Diákfront

Azokról az országos vagy helyi ügyekről szeretnének beszélgetni, amikről érdemes lenne konzultációt folytatni.

  • Székács Linda

100 ezernél is több üres ív érkezett eddig az aHang leadópontjaira. Februárban pedig országjárásba kezd a szervezet az üres konzultációs ívekkel - derül ki az aHang lapunknak küldött közleményéből.

A 7IGEN-es alternatív népszavazást követően az aHang és az Egységes Diákfront december 4. óta gyűjti a kormány üres nemzeti konzultációs íveit, hogy így hívják fel a figyelmet arra: szerintük sokkal fontosabb társadalmi ügyekben kellene párbeszédet folytatni. Ide tartozik az oktatás is.

Az akció január végéig tart, az üres konzultációs íveket országszerte több mint nyolcszáz leadóponton fogadják, de az aHang online felületén is nyilatkozhatnak a konzultáció elutasításáról azok, akik nem kaptak, vagy már kidobták a papíralapú kérdőívet.

A szervezetek januárban folytatják a kampányt, az újév első napjaiban pedig több olyan szervezetet is bemutatnak majd, akik egy-egy olyan ügyet képviselnek, amelyekben a kormány nem akarja meghallgatni az emberek véleményét, a hónap végén pedig kéthetes országjárásra indulnak majd, melynek során bárki megtekintheti majd az összegyűjtött íveket, és minden állomáson lehetőség lesz beszélgetni arról, hogy melyek azok az országos vagy helyi ügyek, amelyekben konzultációt kellene folytatni.

“Helyben olyan közösségi eseményeket fogunk tartani, ahol lehetőséget teremtünk a párbeszédre, és rávilágítunk azokra témákra, amelyek valóban érintik az embereket, mint például az iskolák, kórházak állapota, szociális intézmények, lakhatás. Elvisszük az üres konzultációs íveket Szegedtől Pécsig, Debrecentől egészen Veszprémig, megmutatjuk az embereknek, hogy milyen sokan vagyunk, akik elutasítják a demagóg propagandát”

- teszik hozzá.

Az üres (vagy áthúzott) konzultációs ívek leadóhelyei a 7IGEN.hu oldalon érhetők el.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.