Nem ők a döntéshozók, ezért nem tudnak mit kezdeni vele: több tankerületben nem vették át a diákok népszavazási eredményeit

Az Egységes Diákfront aktivistái a nemzetközi diáknapon próbálták meg személyesen kézbesíteni közel 115 ember véleményét.

  • Székács Linda

Nem mindenhol voltak hajlandók átvenni az eredményeket, Szegeden például hiába volt ügyfélfogadási idő, nem akarták fogadni az aktivistákat, de még a portás sem szerette volna átvenni a dokumentumokat. Budapesten pedig délután fél kettőkor került sor az átadásra annál a Belső-Pesti Tankerületi Központnál, amely tavaly ősszel több pedagógust is elbocsátott az állásából. Vagyis került volna sor, ha beengedték volna az Egységes Diákfront tagjait, azonban nem tették ezt meg - írja az Egységes Diákfront a lapunknak küldött közleményében.

A diákok november 17-én pénteken, a nemzetközi diáknapon szerették volna átadni az októberben lezajlott 7IGEN-es népszavazás eredményeit tartalmazó dokumentumot a tankerületeknek. Az aHang és az Egységes Diákfront októberben körülbelül 115 ezer ember véleményét gyűjtötte össze az oktatás általuk legfontosabbnak tartott hét kérdésében, amiket a Nemzeti Választási Bizottság különböző okokra hivatkozva nem fogadott el, így hivatalos népszavazást nem írhattak ki rá.

Az utcákon és az interneten zajló akció keretei között a diákok arról kérdezték a 16 éven felüli állampolgárokat, hogy egyetértenek-e azzal, hogy

  • a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?”
  • széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?”
  • a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?”
  • a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak?”
  • állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?”
  • az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?”
  • Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?”

Az eredményeket online formában az ország mind a 60 tankerületébe eljuttatták, a személyes átadás azonban a jelek szerint nem mindenhol sikerült, az aktivisták több esetben is azt a választ kapták, hogy

a tankerületi központok vezetői nem döntéshozók, így nem tudnak mit csinálni közel 115.000 ember véleményével.

Az aHang és a diákok akciói ezt követően is folytatódnak. A Budapesten tartott sajtótájékoztatójuk szerint a "következő hónapokban egymillió üres konzultációs ívet fognak összegyűjteni az oktatás mellett és a hazug propaganda ellen." Ezeket postai úton és személyesen is gyűjteni fogják, aminek folyamatáról a későbbiekben nyújtanak tájékoztatást.

“Elegünk van, hogy a kormány továbbra is semmibe vesz minden szakmai szervezetet, szakszervezetet, diákmozgalmat és oktatási szakértőt. Elegünk van, hogy Magyarországon nem lehet népszavazást tartani olyan kérdésekben, amik egyébként formailag, tartalmilag is megfelelnek a törvényi előírásoknak. Most a hatalom egyik legkedvesebb játékszerén, a nemzeti konzultáción keresztül mutatjuk meg, hogy hányan is vagyunk valójában” - írják.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.