Februárban országjárásra indul az aHang és az Egységes Diákfront

Azokról az országos vagy helyi ügyekről szeretnének beszélgetni, amikről érdemes lenne konzultációt folytatni.

  • Székács Linda

100 ezernél is több üres ív érkezett eddig az aHang leadópontjaira. Februárban pedig országjárásba kezd a szervezet az üres konzultációs ívekkel - derül ki az aHang lapunknak küldött közleményéből.

A 7IGEN-es alternatív népszavazást követően az aHang és az Egységes Diákfront december 4. óta gyűjti a kormány üres nemzeti konzultációs íveit, hogy így hívják fel a figyelmet arra: szerintük sokkal fontosabb társadalmi ügyekben kellene párbeszédet folytatni. Ide tartozik az oktatás is.

Az akció január végéig tart, az üres konzultációs íveket országszerte több mint nyolcszáz leadóponton fogadják, de az aHang online felületén is nyilatkozhatnak a konzultáció elutasításáról azok, akik nem kaptak, vagy már kidobták a papíralapú kérdőívet.

A szervezetek januárban folytatják a kampányt, az újév első napjaiban pedig több olyan szervezetet is bemutatnak majd, akik egy-egy olyan ügyet képviselnek, amelyekben a kormány nem akarja meghallgatni az emberek véleményét, a hónap végén pedig kéthetes országjárásra indulnak majd, melynek során bárki megtekintheti majd az összegyűjtött íveket, és minden állomáson lehetőség lesz beszélgetni arról, hogy melyek azok az országos vagy helyi ügyek, amelyekben konzultációt kellene folytatni.

“Helyben olyan közösségi eseményeket fogunk tartani, ahol lehetőséget teremtünk a párbeszédre, és rávilágítunk azokra témákra, amelyek valóban érintik az embereket, mint például az iskolák, kórházak állapota, szociális intézmények, lakhatás. Elvisszük az üres konzultációs íveket Szegedtől Pécsig, Debrecentől egészen Veszprémig, megmutatjuk az embereknek, hogy milyen sokan vagyunk, akik elutasítják a demagóg propagandát”

- teszik hozzá.

Az üres (vagy áthúzott) konzultációs ívek leadóhelyei a 7IGEN.hu oldalon érhetők el.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.