Példátlan eredmények születtek a kedden megjelent 2022-es PISA-teszten, sajnos azonban negatív értelemben.
Az OECD által végzett első nemzetközi tanulói teljesítménymérés 2000-ben volt, melynek keretében felmérték a 15 évesek matematikai, szövegértési és természettudományos ismereteit. A feladatokban a kutatók a gyerekek kompetenciáit, felhasználható tudását vizsgálják, és kevésbé kíváncsiak az iskolában bemagolt tananyagra. A mérést háromévente végzik, azonban a koronavírus-járvány miatt a legutóbbi - ami eredetileg 2021-ben lett volna - egy évvel későbbre, vagyis 2022-re tolódott.
Ekkor írták meg a tesztet azok a 15 éves diákok, akik a 2020-as évtől kezdve országonként változó időtartamon keresztül, de zömében online, otthonról tanultak a koronavírus-járvány miatt. Ennek hatása pedig látszik is a nemzetközi eredményeken. Bár a természettudományos eredmények nem változtak túl jelentősen, a matematika OECD-átlaga a 2018-as eredményhez képest 15, a szövegértés pedig 10 ponttal esett vissza, ami a tanulmány szerint egyet jelent azzal, mintha
szövegértésből egy félév, matematikából pedig háromnegyedév tanulása kiesett volna.
Bár a magyar eredmények (a korábbi évek szintén átlagnál gyengébb teljesítménye miatt) nem romlottak annyira látványosan, mint a PISA-teszten egyébként jól teljesítő OECD-országok esetében, a számok így is aggodalomra adnak okot.
Gyenge eredmény matematikából
Míg ugyanis a 2000-es években az 500-as átlagpontszámú teszten a magyar diákok matematikából jellemzően 490 fölötti pontszámot szereztek, ez az elmúlt években folyamatosan csökkent, és 2008-ban már csak 481, 2012-ben és 2015-ben pedig 477 pontot értek el a tanulók. A 2018-as pontszám aztán ismét 481 volt, a 2022-es teszten viszont minden eddiginél gyengébben teljesítettek, és mindössze 473 pontot szereztek. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ebben az évben az OECD-országok átlagpontszáma is csupán 472 pont, így a magyar eredmény ha csak egy ponttal is, de ennél magasabb.
A diákok körülbelül 30 százaléka azonban még így is "megbukott" a teszten, a legalább 2. szintű matematikai jártasságot ugyanis csak 71 százalékuknak sikerült elérni (az OECD-átlag 69 százalék). Ez azt jelenti, hogy azok a diákok, akik ezt a szintet nem ugrották meg, közvetlen utasítások nélkül nem képesek értelmezni, felismerni és megoldani egy olyan egyszerű matematikai helyzetet sem, mint az árak átváltása egy másik pénznemre (például a forint átváltása euróra), vagy a teljes távolság összehasonlítása két alternatív útvonalon.
A legjobbnak számító 5. és 6. szintű eredményt a diákok 8 százaléka érte el. Az OECD-átlag ebben az esetben 9 százalék, azt azonban hozzá kell tenni, hogy a legjobban teljesítő országokban az 5. vagy 6. szintet elérő diákok aránya matematikából sokkal magasabb:
- Szingapúrban 41 százalék,
- Kínai Tajpejben 32 százalék,
- Makaóban (Kína) 29 százalék,
- Hong Kongban (Kína) 27 százalék,
- Japánban és Koreában pedig 23 százalék.
Legalább tíz százalékos arányt ezen a szinten egyébként 81 országból mindössze 16 tudott elérni.
Minden negyedik magyar diák gyakorlatilag funkcionális analfabéta
Nem sokkal jobb a helyzet szövegértésből sem, amiből idén 473 pontot gyűjtöttek a diákok - az OECD-átlag 476 pont, tehát ennek a nemzetközi romlás ellenére is alatta vagyunk - ennél rosszabb magyar eredmény pedig csak 2012-ben volt szövegértésből. Akkor 470 pontot értek el a magyar 15 évesek.
Ebből a kompetenciából egyébként a diákok 74 százalékának sikerült teljesítenie legalább a 2. szintet, ami megfelel a szintén 74 százalékos OECD-átlagnak.
Ők azok tehát, akik rendelkeznek azzal a képességgel, hogy egy közepes terjedelmű szövegben meg tudják határozni a fő gondolatot vagy gondolatokat, továbbá egyértelmű, bár néha összetett kritériumok alapján találnak információkat, és képesek is reflektálni a szövegek céljára, ha erre kifejezetten felszólítják őket.
Azok a gyerekek, akiknek ezt a szintet nem sikerült elérniük - körülbelül tehát a 15 évesek 26 százaléka - tulajdonképpen funkcionális analfabéták, akik nem képesek az értő olvasásra.
5. vagy annál magasabb szintet a diákok 5 százaléka ért el (az OECD-átlag 7 százalék). Ők azok, akik már megértenek egy hosszú, elvont vagy intuitív fogalmakat is tartalmazó szöveget is, és képesekkülönbséget tenni a tények és a vélemények között az információ tartalmára vagy forrására vonatkozó implicit jelzések alapján.
A lányok vagy a fiúk teljesítenek jobban?
A kutatásban azt is megvizsgálták, hogy bizonyos kompetenciák esetében a lányok vagy a fiúk teljesítenek-e jobban, vagy épp rosszabban.
A friss PISA-eredmények szerint a matematika esetében Magyarországon a fiúk átlagosan 15 ponttal magasabb eredményt értek el, mint a lányok. Ellenben szövegértésből a lányok teljesítettek jobban, 17 ponttal megelőzve a fiú kortársaikat. Ami pedig a gyengébben teljesítőket illeti, matekból a fiúk 28 és a lányok 31 százaléka nem érte el a legalább 2. szintet, a szövegértés esetében pedig a rosszul teljesítő lányok aránya 22, a fiúké viszont már 30 százalék volt.
Tényleg az online oktatás a hibás?
A felmérés szerint Magyarországon a diákok mintegy 52 százaléka maradt ki a jelenléti oktatásból legalább három hónapon keresztül a koronavírus-járvány miatt elrendelt iskolabezárások miatt. A távoktatás során 25 százalékuknak legalább hetente egyszer volt probléméja a feladatok megértésével, 21 százalékuknak pedig azzal is, hogy találjanak valakit, akitől segítséget kérhetnek. A technológiát ellenben magabiztosan használják, 78 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy amenyiben a jövőben valmi miatt ismét be kellene zárni az iskolát, képesek lennének a videokommunikációs programok használatára.
