Központi felvételi, egyetemi felvételi, keresztféléves ponthatárok - ezeket a januári dátumokat tartsátok észben

Január 7-én véget ér a téli szünet, ezzel együtt pedig számos fontos időszak veszi kezdetét, többek között a középiskolai jelentkezés, a jelentkezés az Arany János Tehetséggondozó Programba, a hónap végén pedig a keresztféléves felvételi ponthatárait is kihirdetik. Összegyűjtöttük a hónap legfontosabb időpontjait.

  • Tornyos Kata

Az első és legfontosabb dátum a téli szünet vége: A 2023/24-es tanév rendje szerint a téli szünet idén a szokásosnál jóval tovább, egészen 2024. január 7-ig tart majd. A szünet utáni első tanítási nap tehát 2024. január 8. (hétfő) lesz.

január 9.

A keresztféléves felvételin egyetemre jelentkezők január 9-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumaikat, és ez a sorrendmódosítás határideje is. Az e-mailjaiteket érdemes rendszeresen ellenőrizni, ugyanis itt kaptok felszólítást, ha a pontszámításhoz vagy a többletpontok igazolásához szükséges dokumentumaitokat pótolnotok kell.

január 20.

Ezen a napon a tartják a központi középiskolai felvételit, matematikából és magyarból írásbeliznek azok a diákok, akik olyan gimnáziumba vagy technikumba szeretnének jelentkezni, amely kötelezővé tette a vizsgát.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

január 23.

Fontos dátum a februárban induló, keresztféléves képzésekre jelentkezőknek. Várhatóan ekkor derülnek ki a ponthatárok, amelyekről az Eduline-on is beszámolunk majd.

január 30.

Azok, akik valamilyen alapos oknál fogva nem tudtak megjelenni a január 20-i központi felvételi vizsgán, a 2024. január 30-án 14 órára meghirdetett pótnapon pótolhatják a magyar és matematika központi felvételi megírását.

Ha kíváncsiak vagytok a teljes 2023/24-es tanév maradékának menetrendjére, akkor itt érhetitek el:

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna