Január 7-én véget ér a téli szünet, ezzel együtt pedig számos fontos időszak veszi kezdetét, többek között a középiskolai jelentkezés, a jelentkezés az Arany János Tehetséggondozó Programba, a hónap végén pedig a keresztféléves felvételi ponthatárait is kihirdetik. Összegyűjtöttük a hónap legfontosabb időpontjait.
Az első és legfontosabb dátum a téli szünet vége: A 2023/24-es tanév rendje szerint a téli szünet idén a szokásosnál jóval tovább, egészen 2024. január 7-ig tart majd. A szünet utáni első tanítási nap tehát 2024. január 8. (hétfő) lesz.
január 9.
A keresztféléves felvételin egyetemre jelentkezők január 9-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumaikat, és ez a sorrendmódosítás határideje is. Az e-mailjaiteket érdemes rendszeresen ellenőrizni, ugyanis itt kaptok felszólítást, ha a pontszámításhoz vagy a többletpontok igazolásához szükséges dokumentumaitokat pótolnotok kell.
január 20.
Ezen a napon a tartják a központi középiskolai felvételit, matematikából és magyarból írásbeliznek azok a diákok, akik olyan gimnáziumba vagy technikumba szeretnének jelentkezni, amely kötelezővé tette a vizsgát.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
január 23.
Fontos dátum a februárban induló, keresztféléves képzésekre jelentkezőknek. Várhatóan ekkor derülnek ki a ponthatárok, amelyekről az Eduline-on is beszámolunk majd.
január 30.
Azok, akik valamilyen alapos oknál fogva nem tudtak megjelenni a január 20-i központi felvételi vizsgán, a 2024. január 30-án 14 órára meghirdetett pótnapon pótolhatják a magyar és matematika központi felvételi megírását.
Ha kíváncsiak vagytok a teljes 2023/24-es tanév maradékának menetrendjére, akkor itt érhetitek el:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
