Nem volt elég a miniszterek lemondása az Erasmus-ügy megoldásához, március elején előállt a kormány a státusztörvény tervezetével. Ezek voltak 2023 márciusának legjelentősebb történései.
Online kérdőív elindításával indult a március a kormány januárban napvilágot látott teljeítményértékelési rendszer tervezetéről. Az 5-10 perces anonim kérdőívben a Pedagógusok Szakszervezete többek között arra volt kíváncsi, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékelve a kitöltők egyetértenek-e azzal, hogy az intézményeknek elkülönített bérkeretük legyen, amit az intézményvezető döntése alapján a kimagasló munkát végző pedagógusok között szétoszthat az intézmény saját értékelési rendszere alapján, valamint, hogy egyetértenek-e azzal, hogy "az előmeneteli rendszerből eltöröljék a pályán eltöltött idő szerinti bérszámítást".
A tervezet szerint - a - a gimnáziumi pedagógusok munkájának értékelésekor többek között figyelembe vennék
Az első diáktüntetés évfordulóján, március 15-én a az Egységes Diákfront és az ADOM Diákmozgalom közös demonstrációt szervezett. A Szabadságmeneten a pedagógusok mellett körülbelül 100 további civil szervezet is részt vett. A menet a Hősök teréről az Andrássy út végéig vonult, ahol több felszólaló is az oktatás rossz helyzetéről beszélt, március 16-án pedig ismét országos sztrájk kezdődött: a szakképzésben határozatlan idejű, a közoktatásban kétnapos.
Ezzel nagyjából egy időpontban, március 13-án a Pedagógusok Szakszervezete bejelentette, hogy öt oktatási kérdésben népszavazást kezdeményeztek a Nemzeti Választási Irodánál. A kérdések a következők voltak:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”
„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”
A népszavazás viszont azóta sem valósult meg. Lényegében azért, mert a Kúria és az Alkotmánybíróság még novemberben sem tudott megegyezni abban, hogy a felsoroltak közül melyik kérdéseket fogadnák el. A legutóbbi fejleményekről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.
Elkezdődött a kirúgott tanárok pere
Március 16-án elkezdődött a 2022. szeptemberében polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok munkaügyi pere. Elsőként Törökné Pethő Erzsébet a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára és Kapin Lilla, az Eötvös József Gimnázium tanára ügye kerül a bíróság elé, március 28-án pedig a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott öt pedagógus, Nemes Mária, Velényi Dóra, Ősi Judit, Rábai János és Pfeiffer Norbert ügyét tárgyalták a bíróságon. Az azonnali hatállyal elbocsátott pedagógusok ügyét Sziklai Tamás ügyvéd, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) képviselte.
A perek jelenleg is folyamatban vannak.
Erasmus-ügy
Bár februárban számos miniszter lemondott az egyetemi vagyonkezelő alapítványokban betöltött pozícióikról, márciusban kiderült, hogy az Európai Bizottság nem éri be ennyivel, és az alapítványi egyetemek továbbra sem kaphatják meg a befagyasztott forrásokat a külföldi csereprogramokra.
Az Európai Bizottság olyan kéréseket és javaslatokat tett, mint az, hogy a kuratóriumi tagság időtartamát kétszer négyéves időtartamban korlátoznák, és hogy a posztjukról lemondó képviselők legalább két évig ne kerülhessenek be a vagyonkezelő testületekbe.
A Bizottság szerint ez az időszak arra szolgálna, hogy a tisztviselők elkerülhessék az olyan összeférhetetlenségi helyzeteket, melyeknek a korábbi pozíciójuk okot adhat, és hogy a kuratóriumokban biztosan olyan személyek ülhessenek, akiket nem rögtönözve neveztek ki, hanem az Európai Bizottság feltételeinek megfelelően, egyértelmű kritériumok alapján választanak.
Ezt a javaslatot az Országgyűlés igazságügyi bizottsága villámgyorsan elkaszálta.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
