Nem volt elég a miniszterek lemondása az Erasmus-ügy megoldásához, március elején előállt a kormány a státusztörvény tervezetével. Ezek voltak 2023 márciusának legjelentősebb történései.
Online kérdőív elindításával indult a március a kormány januárban napvilágot látott teljeítményértékelési rendszer tervezetéről. Az 5-10 perces anonim kérdőívben a Pedagógusok Szakszervezete többek között arra volt kíváncsi, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékelve a kitöltők egyetértenek-e azzal, hogy az intézményeknek elkülönített bérkeretük legyen, amit az intézményvezető döntése alapján a kimagasló munkát végző pedagógusok között szétoszthat az intézmény saját értékelési rendszere alapján, valamint, hogy egyetértenek-e azzal, hogy "az előmeneteli rendszerből eltöröljék a pályán eltöltött idő szerinti bérszámítást".
A tervezet szerint - a - a gimnáziumi pedagógusok munkájának értékelésekor többek között figyelembe vennék
Az első diáktüntetés évfordulóján, március 15-én a az Egységes Diákfront és az ADOM Diákmozgalom közös demonstrációt szervezett. A Szabadságmeneten a pedagógusok mellett körülbelül 100 további civil szervezet is részt vett. A menet a Hősök teréről az Andrássy út végéig vonult, ahol több felszólaló is az oktatás rossz helyzetéről beszélt, március 16-án pedig ismét országos sztrájk kezdődött: a szakképzésben határozatlan idejű, a közoktatásban kétnapos.
Ezzel nagyjából egy időpontban, március 13-án a Pedagógusok Szakszervezete bejelentette, hogy öt oktatási kérdésben népszavazást kezdeményeztek a Nemzeti Választási Irodánál. A kérdések a következők voltak:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”
„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”
A népszavazás viszont azóta sem valósult meg. Lényegében azért, mert a Kúria és az Alkotmánybíróság még novemberben sem tudott megegyezni abban, hogy a felsoroltak közül melyik kérdéseket fogadnák el. A legutóbbi fejleményekről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.
Elkezdődött a kirúgott tanárok pere
Március 16-án elkezdődött a 2022. szeptemberében polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok munkaügyi pere. Elsőként Törökné Pethő Erzsébet a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára és Kapin Lilla, az Eötvös József Gimnázium tanára ügye kerül a bíróság elé, március 28-án pedig a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott öt pedagógus, Nemes Mária, Velényi Dóra, Ősi Judit, Rábai János és Pfeiffer Norbert ügyét tárgyalták a bíróságon. Az azonnali hatállyal elbocsátott pedagógusok ügyét Sziklai Tamás ügyvéd, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) képviselte.
A perek jelenleg is folyamatban vannak.
Erasmus-ügy
Bár februárban számos miniszter lemondott az egyetemi vagyonkezelő alapítványokban betöltött pozícióikról, márciusban kiderült, hogy az Európai Bizottság nem éri be ennyivel, és az alapítványi egyetemek továbbra sem kaphatják meg a befagyasztott forrásokat a külföldi csereprogramokra.
Az Európai Bizottság olyan kéréseket és javaslatokat tett, mint az, hogy a kuratóriumi tagság időtartamát kétszer négyéves időtartamban korlátoznák, és hogy a posztjukról lemondó képviselők legalább két évig ne kerülhessenek be a vagyonkezelő testületekbe.
A Bizottság szerint ez az időszak arra szolgálna, hogy a tisztviselők elkerülhessék az olyan összeférhetetlenségi helyzeteket, melyeknek a korábbi pozíciójuk okot adhat, és hogy a kuratóriumokban biztosan olyan személyek ülhessenek, akiket nem rögtönözve neveztek ki, hanem az Európai Bizottság feltételeinek megfelelően, egyértelmű kritériumok alapján választanak.
Ezt a javaslatot az Országgyűlés igazságügyi bizottsága villámgyorsan elkaszálta.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
