A Kormányhivatal szerint hónapokkal a kilakoltatás előtt kellett volna módosítani a Qualitas Gimnázium működési engedélyét

Az oktatást szeptemberben függesztették fel az épületben, a Belügyminisztérium szerint azonban már májusban le kellett volna adni a működési engedély módosításának kérelmét.

  • Székács Linda

"A Belügyminisztérium Köznevelésért Felelős Államtitkára nem támogatta a kérelmünket, mert az Államtitkárság szerint azt már 2023. május 31-ig kellett volna előterjesztenünk, úgy, hogy a kiürítésünkre 2023. szeptember 12. napján került sor" - ez szerepel a szeptemberben végrehajtók által kiürített Qualitas Gimnázium lapunknak küldött közleményében, melyben az intézmény arról számol be, hogy a Kormányhivatal teljesíthetetlen feltételhez kötötte a működési engedély módosítása iránti kérelmüket.

Ahogy azt korábban már megírtuk, a soroksári intézménybe 2023. szeptember 12-én, tanítási időben érkezett ki a végrehajtó, aki az ott zajló oktatást felfüggesztve közölte, hogy az iskola épületét 2022. októberében elárverezte, ezért a tanároknak és az ott tanító pedagógusoknak célszerű abban a tudatban összeszedni a személyes ingóságaikat, hogy az épületbe oktatási célokból többé nem léphetnek be.

Az intézményben akkor átmenetileg online oktatásra álltak át, majd egy csepeli épületbe költöztek, holott a gimnázium lapunknak küldött közleménye szerint a kilakoltatásra akkor került sor, amikor még  az ingatlan földhivatalba bejegyzett tulajdonosai és haszonélvezői annak fenntartója volt.

"A jogszerűtlen kiürítésünket követő 3. napon (2023.09.15.) a Fenntartónk a Gimnázium működési engedélyének módosítása iránti kérelmet adott be. Gimnáziumunk már ezen héten megtalálta az új székhelyeként szolgáló csepeli helyszínt és már 2023. szeptember 22-én megállapodott a csepeli iskolaépület bérbevételéről. A Fenntartónk már 2023. október 6. napján teljesítette a Kormányhivatal által előírt összes irat, igazolás, szabályzat stb. csatolását, így a működési engedély módosítás iránti kérelem hiánytalanul rendelkezésére állt a Kormányhivatalnál" - szerepel a közleményben, ami szerint a Kormányhivatal ezt követően a Népegészségügyi Osztályt és a Katasztrófavédelmi Igazgatóságot is felkérte a csepeli iskolaépület ellenőrzésére, akik azt megfelelőnek is találták.

Azt, hogy a kérelem bármilyen jogi akadályba ütközne, egyetlen alkalommal sem jelezték, a gimnázium pedig az elmúlt időszakban az említett csepeli épületben működött. Ennek ellenére a működési engedély módosítását a Kormányhivatal elutasította, indoklásuk szerint azért, mert azt már 2023. májusában le kellett volna adni, ami a gimnázium fenntartója szerint érthetetlen és alaptalan.

A Kormányhivatal eljárása miatt egyébként a Magyar Államkincstár a kilakoltatást követően felfüggesztette a gimnázium állami normatívájának finanszírozását, így annak működését magán kölcsönökből finanszírozzák.

"Megjegyezni kívánjuk egyébiránt, hogy 2023 tavasza óta számos alkalommal kértünk a Miniszterelnök úr és Magyarország Kormányának támogatását a bizonytalan helyzet megoldásában, azonban sem támogatást, sem tanácsot nem kaptunk" - teszik hozzá.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.