Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A pedagógusképző intézmények gyakorlóiskoláiban az országos átlagnál magasabb a mesterpedagógusok és kutatótanárok száma, továbbá a hamarosan diplomázó egyetemi hallgatók is ezekben az iskolákban töltik a tanítási gyakorlataikat.
Számos felsőoktatási intézmény működtet gyakorlóiskolát, legyen szó óvodáról, általános iskoláról vagy gimnáziumról.
A Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége szerint ezekben az intézményekben "az országos átlag fölött dolgoznak mesterpedagógusok, kutatótanárok, akik mester- és kutatóprogramjának alappillére a hallgatók képzésébe való aktív bekapcsolódás. Mindezeken felül a gyakorlóintézmények pedagógusai az országos átlagot messze meghaladó arányban dolgoznak felsőoktatási és köznevelési projektek megvalósításában, többek között tananyagfejlesztésben, a pedagógus életpálya-modellel kapcsolatos szakértői, szaktanácsadói tevékenységben, az érettségi és a középfokú felvételi vizsgák írásbeli feladatainak kidolgozásában."
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Az egyre súlyosbodó pedagógushiány továbbá azért is érinti kevésbé ezeket az intéményeket, mert gyakorlóiskolák lévén a pedagógusképzéseken tanuló egyetemi hallgatók - vezetőtanárok jelenlétében - itt töltik a tanítási gyakorlataikat. Gyakran megfordulnak tehát ezekben az intézményeken diplomázás előtt álló fiatal pedagógusok, akik egyelőre kevésbé leterheltek, és lelkesek a tanítás iránt.
Az intézmények hatékonyságát pedig az is bizonyítja, hogy a gyakorlóiskolák rendre a HVG középiskolai rangsorának elején szerepelnek. Hasznos és érdemi tudást és tapasztaltot tehát nem csak az egyetemisták kapnak az egyetemek gyakorló középiskoláiban, hanem azok a középiskolások is, akik ezekben az intézményekben tanulnak.
Mutatjuk, milyen gyakorló középiskolák közül válogathattok, ha pályaválasztás előtt álltok:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.