A 2002/2003-as tanévben még csak 630 gyerek volt a magyar oktatási rendszerben, aki autizmus spektrumzavarral küzdött. A 2018/2019-es tanévben már 5797 autista diák volt az iskolákban, óvodákban. A tavalyi tanévben pedig a számuk megközelítette a tízezret.
A drasztikus emelkedést az alábbi grafikon is jól szemlélteti:
!function(e,n,i,s){var d="InfogramEmbeds";var o=e.getElementsByTagName(n)[0];if(window[d]&&window[d].initialized)window[d].process&&window[d].process();else if(!e.getElementById(i)){var r=e.createElement(n);r.async=1,r.id=i,r.src=s,o.parentNode.insertBefore(r,o)}}(document,"script","infogram-async","https://infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js");Autizmus spektrumzavaros diákok számaInfogram
A számok mögött az is állhat, hogy a kilencvenes években vagy egyáltalán nem diagnosztizálták az autistákat, vagy értelmi fogyatékosok más csoportjába sorolták őket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is megugrott az autizmus spektrumzavarral küzdők száma.
Egy nemrég publikált kutatás szerint a bioszfenol-A-nak (BPA), a műanyaggyártásban használt gyakori adalékanyagnak is köze lehet hozzá. A vizsgálatokból kiderült, hogy az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált és az ADHD-s gyerekek szervezete nem tudta annyira hatékonyan üríteni a BPA-t és a dietil-hexil-ftalátot (egy másik adalékanyag), mint az egészségeseké. Bár még további vizsgálatokra van szükség, de az említett tanulmány szerint is autizmus és az ADHD kialakulásáért genetikai és környezeti tényezők egyszerre felelősek.
