A diákok érdeklődése ellenére az angliai iskolák félnek az izraeli-palesztin történelemről tanítani

A tanárok szerint a nyilvánosságban uralkodó hangulat miatt a diákok oktatásából kimarad az izraeli-palesztin konfliktus történelmének megismerése, mert az iskolák félnek attól, hogy elfogultsággal vádolnák őket.

Angliában komoly problémákat okoz a történelemórán annak a kérdése, hogy mennyit tanítsanak az izraeli-palesztin konfliktusról a diákoknak, vagy beszéljenek-e róla egyáltalán. A tanulók aktív érdeklődése ellenére a becslések szerint Angliában jelenleg csak 27 iskolában tanítanak a Közel-Kelet történelméről – számolt be róla a The Guardian.

Az iskolák számára jelenleg csak a Pearson kiadó biztosít forrásokat a témában, de nekik is sok nehézséggel kell szembenézniük. Az elmúlt években kétszer is vissza kellett vonni a tankönyveiket, először azt követően, hogy több zsidó szervezet azt állította, hogy a könyvek Palesztinát részesítik előnyben, majd másodszor azért, amikor a felülvizsgált kiadást Izrael iránti elfogultsággal vádolták.

Egy délkelet-angliai történelemtanárt egy muszlim többségi iskolában arra figyelmeztették, hogy a témával kapcsolatos kérdések megvitatása a muszlim diákok antiszemita megjegyzéseihez vezethetnek. Mivel a történelem ennek a részét az iskola túl érzelmesnek és komplexnek tartotta, ezért kivonták a tananyagból.

Steve Archer, egy észak-nyugati középiskola vezetőhelyettese - ahol nagy számban vannak muszlim, valamint kis számú zsidó tanulók - azt mondta, hogy a kollégák "érzik a nyomást" a konfliktussal kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Azonban szerinte az iskoláknak biztonságos teret kellene biztosítani ennek a megvitatására, hogy a tanulók megérthessék a helyzetet.

Elmondása szerint a konfliktus mélyen érintette a tanítványait. „Láttam egy palesztin zászló egyszerű rajzát egy gyerek kezén. Ez azt jelenti, hogy ő a Hamászt támogatja? Nagyon kétlem. Valószínűleg szolidaritást vállal a palesztinokkal. Amellett, hogy a konfliktus kezdetének különböző verzióit tanítja saját történelemóráin, Archer arra ösztönzi a többi tanárt, hogy hangsúlyozzák: az erőszak még több erőszakhoz vezet.

"A tanárok félnek attól, hogy elfogultsággal vádolják őket, az igazgatók pedig a rossz nyilvánosságtól, amelyet egy ilyen vád kelthet" - mondta.

Egy másik iskolai vezetője szerint a téma kerülgetésének egyik fő oka, hogy magukat a tanárokat sem tanították erről az iskolában.

"A tanárok nem érzik magukat szakértőnek ezekben az érzékeny kérdésekben. A tudás hiányának láncolata megy végig a generációkon.”

- mondta el véleményét az igazgató.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.